Matchbox MB-40 / MB-29 Bedford Horse Box

Egy hónapokkal korábbi posthoz közvetlenül kapcsolódva vágnék bele ebbe a maiba, mert az ott bemutatott, meg az mostani jármű itt bizony testvérek, miközben abszolút különböznek egymástól.

A jó

Az eredeti járműről kimerítően értekeztem a fentebb már említett postban, így most itt ezt elhagyhatom.

A Bedford autószállítóval szemben – ami szerintem abszolút a béna játékszer kategóriában indul – ez maga a klassz játékszer, mivel funkcionális lószállító és igen, van rakománya is. A két paci ugyanaz, mint amit nagyjából az ős-Pony Trailertől kezdve használ a cég, például ezeket mellékelték a Convoy lószállítójához is. Szerintem amúgy ezek ketten a márka legtovább gyártott termékei, annyira sok mindenhez használták őke, annyira sokáig - csak a színük változott, hol fehérek, hol feketék.

Maga a Pony Trailer is nagyon sokáig volt a kínálatban és a lovakon kívül a lehajtható hátsó ajtaját is szolgáltatta donorként a Bedfordhoz. Ennek a kialakítása olyan, hogy szándékosan letörni természetesen lehet, de a rendeltetésszerű használatot – az úgynevezett játékot – évtizedekig állja, szemben pár újkori holmival.

A végtelenbe és tovább

Érdekes azonban, hogy bár nyilvánvalóan közös tőről fakadnak az autószállítóval, a szerkezetük teljesen más. Talán a vezetőfülke szélvédője az egyetlen közös alkatrészük – meg persze a kerekeik, azonban minden másuk eltér.

A testvére sem volt éppen rövid ideig az 1-75 sorban – aki a Matchboxokkal kapcsolatban azt a kifejezést, hogy „mainline” a szájára veszi, bátran tekinthetjük félműveltnek –, ez pedig méltó párja. 1978-ban debütál mint MB-40 és egészen 1984-ig marad is. 1999-re és 2000-re visszatér változatos számjelzéssel a különböző piacokra – erről bővebben majd kicsit alább. Ezen kívül sokszor szerepel tematikus csomagokban, így jön össze a 80-nál is többféle változata, ami az alkatrészeinek színeiből és gyártás helyéből jön össze. Az ember igazából akkor jön rá, hogy egy ilyen kis gyösz hány alkotóelemből tevődik össze, amikor felméri, hogy mik adják a színkülönbségeket: alváz – ami egyben az első lökhárítót és hűtőmaszkot is adja –, a fülke – ami a padlót és a hátsó kerékjárati íveket is képzi –, a szélvédő, a felépítmény, a lehajtható ajtó és a kerekek. Plusz még a lovak is lehetnek feketék, vagy fehérek.

Gyerekként nem volt ilyenem és mivel sokkal kisebb volt, mint a többi kisautóm, nem is vágytam rá – annál inkább a Convoy lószállítóra, amim nem volt. Azzal együtt nagyon klassz játékszer, mert a legfontosabb funkciója – a lovak szállítása – működik. Sajnos ilyet nem fogunk látni – valószínűleg soha többé – a „gyerekeket meg kell védeni saját maguktól” szabályok miatt.

 Balról MB-40, az 1978-as premiermodell, jobbról MB-29 2000-ből. Az utóbbi MB-49 lenne, ha amerikából származna, de valószínűleg nem onnan van.

 A legremekebb benne, hogy működik. A pacik bejárata lenyitva...

 ...illetve becsukva. Ráadásul ezt a rendeltetésszerű használatot simán bírja évtizedekig.

 Nyilván nem szimmetrikus.

 Az összes ilyenhez járna két paci, de jellemzően ezek szétszaladnak az évek során. A fiatalabbikhoz is csak az egyik ló van meg. Amúgy szerintem ezek a pacik túl nagyok ehhez az 1:92 méretarányú aprósághoz.