Matchboxon kívüliek: Corgi Juniors Citroën 2CV6

Mennyire érdekes, hogy egyes nemzetek mikor jutottak el a népautó elkészítésének (gazdasági) igényéig és mennyire eltérő megoldások születtek az igényből! Vitán felül az első a sorban az Egyesült Államok volt a Ford Modell T-vel 1908-ból. Aztán következtek a németek a VW Bogárral 1938-ból – bár ha nincs egy bölcs brit, bizonyos Ivan Hirst őrnagy akkor csak egy széljegyzet lett volna csak az autózás történetében. Az olaszok a Fiat Seicento – és összes derivatívája – millióival 1955-ből. Hoppá! Valamit kihagytam! A franciákat és a Citroën 2CV-t 1948-ból... Illetve 1935-ből.

Kacsa

Vizsgáljuk akár a hazai veteránautós felhozatalt, ahol a Citroën Kacsa meglehetősen alulreprezentált és biztos, hogy egy a Tavaszi Rajzással felérő – mittudomén – „Kacsavadászatra” elegendő 2CV csak bajosan jönne össze, vagy akár csak a nép egyszerű gyermekének autó felismerési képességét – értem ez alatt, hogy a Bogarat mindenki felismeri –, a Kacsáról már nem merném kijelenteni ugyanezt. Szóval oda szeretnék kilyukadni, hogy a Kacsa mifelénk sokkal kevésbé jelen lévő szerzet, mint mondjuk egy Bogár.

A jó ég sem tudja, hogy mi lehet az oka. Földrajzi? Lehet, hiszen – maradva az előző példánál – Németország lényegesen közelebb van hozzánk, mint Franciahon. (Ez utóbbiról Petőfi óta azt is tudjuk, hogy Indiával határos, tehát máris világos, hogy nálunk miért nem terjedtek el a Hindustan Ambassadarok sem.) Történelmi? Erre is van esély! Németországgal valahogy mindig is szorosabb kapcsolatot ápoltunk mint Franciaországgal.

Így vagy úgy, a múltban bátran megengedhettem magamnak, hogy jobbára ellustálkodom a VW Bogár típustörténeti értekezést a „úgyis mindenki ismeri” csatakiáltással ajkamon, a 2CV-nél erről szó sem lehet! Óriási mázlimra a Wikipédia magyar verziója igencsak alapos szócikket jegyez a témában. Igaz, talán nem mindenhol érnek össze a mondatok tökéletesen, ez a létező legjobb olvasnivaló, amit kínálni tudok széles e weben és eltitkolhatom azt is, hogy 2CV ügyben meglehetősen alulképzett vagyok.

Furakacsa

Viszont ha már számra vettem a hazai veteránozást, akkor van egy magyar Kacsa – és az ő tulajdonosa – ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Tartózkodnék bármiféle kommentártól, akár pro, akár kontra. (Kép: Az előbb linkel oldal) 

Egy másik francia legenda, bizonyos Louis de Funès (filmjeiben) 2CV-ket abuzál(nak).

Rájen Madárkája

A mai szeánszunk tárgya több szempontból is érdekes. Ami a száraz statisztikai adatokat illeti, a Corgi gyártotta, ebben a formájában mindössze egyetlen évig, 1988-ban és a Juniors sorozatban jelent meg. Két kerékváltozata volt, amiből szerintem ez a szebbik. A széria többi autójához képest meglepően nagy, az egyik Corgi rajongói oldalon azt olvastam, hogy a méretaránya 1:60. Egyáltalán nem konyítok a Kacsákhoz, úgyhogy nem tudom megítélni tudományosan, hogy mennyire adja vissza helyesen a 2CV6 verziót, de nekem kiad egy Kacsát és kifejezetten tetszik, hogy nyithatók az ajtajai. A rajta lévő virágok pedig egyáltalán nem állnak távol a Kacsák – pontosabban gazdáik egy csoportjának – szellemiségétől.

Flower-power kacsa. (Kép: Velocetoday)

Rájen kolléga úgy jön képbe, hogy a Szirszarjaim Facebook oldalán meghirdetett egy játékot, ami olyan nehézre sikeredett, hogy szerintem ebben az országban jó ha úgy nagyjából 3-an, vagy 4-en tudták volna rá a helyes választ. Mivel én a Facebookot ki nem állhatom, a legközelebbi családtagom bevonásával indultam a díjért a helyes megfejtéssel – mint később kiderült egyetlenként. A díj pedig ez a kis gyöngyszem volt.

 Ez nem egy kicsi Kacsa, hiszen Hegyomlás Grossberger - aki pár posttal ezelőtt még kifejezetten Shreknek tűnt - szinte kicsi mellette.

 Az eredeti 2CV-nek sincs űrhajó műszerfala, a Corgi kisautónak sincs. Nem, Hegyomlás nem pipil.

 A vászontető is megvan, csak a megvilágítás tüntette el egy kicsit.

Teljesítményfokozó százszorszépek mindenütt!