Játszószőnyeg: A gyűjteményes Hot Wheels doboz, azaz kell-e nekünk kincsesláda?

A hazai kisautós blogszcéna képviselőinek megszólaltatására irányuló, első próbálkozás meleg fogadtatása óta már eltelt egy hónap, szóval itt az idő a folytatáshoz!

Az e havi kérdés igényel némi magyarázatot. A Mattel már évek óta – ha jól emlékszem 2010 óta, de nem vagyok benne teljesen biztos, talán mindegy is – kiadja egyben a teljes, éves Hot Wheels termést. Egy óriási dobozban a mainline színváltozatokat, promóciós verziókat, T-, és Super T-Huntokat, illetve egyes üzletek speciális kiadásait is. Ez a gyűjteményes doboz 2013-ban 444 (!) kisautót jelentett. Ehhez egyáltalán nem egyszerű hozzájutni, mert csak az Egyesült Államokban és Kanadában lévő címmel rendelkező Red Line Club tagokat szolgálja ki vele a Mattel.

Az ár fajlagosan nem rossz, hiszen a dobozért 500 dollárt kérnek, ami kicsit több, mint 115 000 forint - és ha minden igaz ebben nincs benne a postázás. Elvégezve a matekot, postázás nélkül egy kisautó 1,126126126126126 dollárra – nem vicc – jön ki, ami a jelenlegi árfolyamon 261,039899 forint, ami egyáltalán nem rossz annak a függvényében, hogy a boltban 500 forint felett mérik a Hot Wheelst. (FIGYELEM! Az előző sorok úgynevezett szarkazmust tartalmaznak! Mi is tudjuk, hogy a fenti árban nincs benne a postázás és egy ekkora, rohadt nagy doboz kisautóról nem lehet megmagyarázni, hogy nem kereskedelmi mennyiség, tehát további fajlagos költségek terhelődnének rá.)

Egyáltalán nem kérdés, hogy egyikünknek sincs egyben 115 000 forintja a hobbijára. Sőt! Jó lenne, ha éves szinten lenne ennyi. Így amikor azt a kérdést tettem fel a blogger kollégának, hogy:

„Vennél-e ilyet?”

egyértelmű volt, hogy a beszerzési nehézségektől és az ártól, mint befolyásoló tényezőtől elegánsan eltekintettünk.

A válaszok ez alkalommal is a beérkezés sorrendjében olvashatóak.

Fotók: T-Hunted

Andrew0807

MATCHBOX MEMORIES

Számomra maga a gyűjtés nem feltétlenül egy adott autó birtoklását jelenti. Sokszor vagyok úgy, hogy az egész gyűjtésnek a legjobb pontja, hogy utána kell menni, „vadászni” kell rá. Ez adja meg számomra az egésznek a szépségét. Egyben megvásárolni nem kihívás, ha megvan az anyagi háttér. Az igazi kihívás a boltokból összeszedni. Bár az utóbbi időben ez egyre inkább lehetetlenné válik. Szinte csak a reménykedés maradt. Igyekszem nem beleesni abba a csapdába, hogy azért vegyek meg egy autót, hogy meglegyen a komplett sorozat. Bár a Mustangokat halmozom. Lehet pár év múlva, amikor föladom a reményt, akkor beruháznék egy Treasure pakkba. A Mainlineok közül túl sok olyan lenne, amit amúgy sem vennék meg.

Farkas Sándor (Alecwolf)
MODELFREAKS
A Hot Wheels kisautói fontos és érdekes színét képviselik a modellgyűjtői palettámnak, azonban NEM venném meg ezt a szettet, még anyagiaktól függetlenül sem. Alapelvem, hogy csak olyan autókat veszek meg, amelyek valamiért fontosak számomra, tetszenek, illenek a gyűjteményem egyébként is meglehetősen eklektikus kavalkádjába. S bár a Red Line széria tagjai közt biztosan lelnék olyat, amelyik megfelel mindhárom kritériumnak, gyanítom, hogy ezek a szett 444 autójának talán 5-6%-át képviselik. Mit tehet az ember többszáz, semmire nem való autóval? Adja el? Persze, idővel el lehetne adni a felesleges darabokat, de így egyrészt a szett vesztené el értékét, másrészt jó eséllyel hamarosan a NAV barátságos adóellenőreinek főzhetném a zacskós kávét, miközben ők a nemzetet gazdasági káoszba sújtó adóelkerülési machinációimat derítenék fel. Fölösleges kacatokat pedig nem szívesen tárolok, már csak a családi béke kedvéért sem. Tehát a lottóötösöm biztosan nem erre költeném.

Porsche

MATCHBOX MEMORIES
Nem vagyok mindenevő, főleg nem Hot Wheels gyűjtő, így nem. Viszont ha HW-re lenne ráállva az agyam, erősen elgondolkoznék, mert egész jó a darabára, csak nagyon sok benne a műanyag vacak, ami max kerékdonornak jó, vagy még annak sem. Elgondolkodtató, de aki törekszik a teljes sorra, annak jó vétel, feltéve ha kibír egy egész évet úgy, hogy nem veszi meg a java részét ami tetszik neki, nem is beszélve ha belecsúszik egy pár hibás darab...

Dancergee

MATCHBOXADDIKT
Nem vették ilyet. Indok: A gyűjtési profil speciális témára koncentrál, a 444 kisautóból 1 kezemen bőven meg tudnám számolni, mennyire lenne szükségem, és azok egy része is fantáziamodell, amiket nem szeretek. Szóval nem. Ez van.

Rájen

SZIRSZARJAIM
Nem vennék ilyet ennyiért, mert - és itt úgy gondolom, nem vagyok egyedül a véleményemmel - ehhez elvalkult(abb) gyűjtőnek kell lenni, aki mindent megvesz egy adott évből, én pedig korántsem, jó, ha egy évben az aktuális sor egy ötöde tetszik. A darabár amúgy nem vészes, a speciális darabok fényében meg végképp nem, de így sem kell.

Tommi
MATCHBOX MEMORIES
Rövid és tömör válaszom az, hogy nem venném meg. Ennek több oka is van, de legfőképpen az ára. Gyűjteményem 1:1 méretarányú tagja is olcsóbb volt, mint 500 $-nak megfelelő magyar forint, és ez azért elgondolkodtató. Elgondolkodtató, hogy érdemes-e egy hobbit ilyen szinten űzni, ennyit ráfordítani. Arról nem is beszélve hogy a teljes sort egyébként sem vettem volna meg, ha lehetőségem lett volna rá, mert csak azt teszem gyűjteményem tagjává, ami tetszik.

Wmormo
MATCHBOXPARK
A feltett kérdéscsokorral kapcsolatban az első jó az, hogy lehet ilyet is kapni. Pipa! Ki kell szolgálni mindenféle vevőréteget, még a tömeggyűjtőt is, aki szintén a piac része. Hiszen nem ismeretlen a teljes sorokra, sorozatokra szakosodott gyűjtő mifelénk sem. Csak neki sokkal több energiájába és pénzébe kerül ugyanazt az eredményt elérni. Az amik meg nagyon praktikus emberek. Lásd vödörnyi méretű popcorn a moziba, a literes kólákkal vagy a sok kilós fagyik, hogy csak a kajáknál maradjunk. A nagy mennyiség vagy nagy kiszerelés tehát nem meglepő. A tartalom meg számomra is tartogat érdekes dolgokat, amiket megvennék amúgy is. Mindazonáltal erősen meggondolandó lenne számomra, hogy érdemes-e azokat a darabokat is megvenni a szet tartozékaként amiket úgy is eladok, így vagy úgy. De valójában eladni a fölösleget már sokkal kisebb energia és presszió mint beszerezni az összes hiányzót egyenként. Tehát akkor had jöjjön. Vagy mégsem olyan egyértelmű?

Érdekes dolog még ugyanis a szükséges helykínálat kérdése is. Egy ekkora kiszerelésnek kibontva és szépen elhelyezve amerikai méretű a helyigénye, amit nálunk kevesen engedhetnek meg maguknak. Pláne évente (+évről évre) ugyanennyivel bővítve. És akkor hol marad a típusvadászat és a beszerzés öröme, az izgalom, hogy vajon megérkezik-e hozzánk. Akár postán, akár az üzletekbe. Ha valamiből egyszerre nagyon sok áll rendelkezésünkre, akkor már halványul a birtoklási vágy is iránta.

Mindezeken túl azt azért el tudnám viselni, ha egy-egy ilyen évente megjelenő doboz tartalmát valaki itt nálunk megvenné és közkinccsé tenné, akár egy játék/modellboltban akár csak valamelyik plazában kiállítva vitrinben. Pusztán az érdekesség kedvéért. Hogy ilyet is lássunk egyszer (és utána minden évben lehetőleg). Biztosan impozáns lenne. Mert ez a mennyiség is úgy ér valamit ha látszik. Excellel kiegészített papírdobozokban nem mutat olyan jól.

És aztán az ár/érték arány. Elsőre soknak tűnik. De ha belegondolsz, akkor egyesével összeszedve se lenne kevesebb. Nekik se, nekünk se. És ott van az a szorzó az árak-bérek kapcsolatában. Aminél kb. 1/10 lehet az arány. Ha elképzelem, hogy nekünk csak egy tizesbe kerülne… Mindjárt másképpen lehetne a pakkra gondolni és nem biztos, hogy olyan nagyon bánnám a fölösleges kisautókat benne.

És végül a fantasy világába fordítva a dolgot. Ez a jumbo kiszereléses árusítás olyan üzleti lehetőséget is rejt amire talán senki sem gondolt még. Mert biztosan sokan vevők lennénk mondjuk egy komplett 1976-os Matchbox 75-ös szettre Kingsize-okkal együtt, egybe csomagolva egy reális összegért. Meg egy 1977-esre, meg egy … Ha erre valaki ráébredne odaát, sokkal jobb kedvünk lenne azt hiszem és nem foglalkoznánk a HW jumbo boxával annyira.

Sam. Joe
MATCHBOX MEMORIES
Szerintem a tartalmának cirka tíz százaléka az, amit értékesnek tartok, a többi érdektelen – és akkor még nagyon finom voltam. Őszintén szólva egyáltalán nem lep meg, hogy mennyire egységesen utasítják el a kollégák is.

Pittlaren
MATCHBOXADDIKT
Röviden, tömören: nem. Kvázi csípőből tüzelve adta magát – számomra – a válasz, részint az anyagi vonzat, részint a miatt az ellenszenv miatt, amilyet az ilyen „ultimate” jellegű kiadványokkal kapcsolatban érzek. Az előző mondat első részén nincs sokat mit magyarázni: kinek több, kinek kevesebb jut hobbira, de egy összegben ez az ár, hazai viszonylatban (nagyon) sok.

Másrészt, dacára a fajlagosan alacsony vételárnak, a látszat csal: mivel ez által olyan kisautókat is kénytelen (lenne) megvenni a mezei gyűjtő, ami(k)re amúgy a legkisebb késztetést sem érzi. Gondoljunk csak bele, jórészt már az 5-ös, 10-es pakkok is komoly kompromisszumok eredményeként kerülnek megvásárlásra, lévén ott is – majd' minden esetben – van olyan járgány, ami a rút és a förtelmes határmezsgyéjén mozogva teszi próbára az ember szépérzékét. Ehhez képest, egy majd' 500 darabos kollekció mennyi kompromisszumot kíván(na) a gyűjtőtől? Másrészt, a gyűjtéshez hozzátartozik a vadászat izgalma: a „jót, jó áron” ars poetica mentén történő gyűjtés azt hiszem, sokunk hitvallása. Ez a feeling egy ilyen gyűjteményes kiadás megvételével teljesen elvész, a gyűjtés örömét sima pénzügyi tranzakcióvá degradálva. Semmi utolsó másodpercben ellőtt licit, semmi henger áttúrás egy multinál, helyette egy steril, érzelmektől mentes, mezei vásárlás. Nem is beszélve arról, hogy komoly különbség van a „gyűjtés” és a „felhalmozás” között, de ez akár már egy másik „Játszószőnyeg” poszt témája is lehetne...

Olvasóink is megszavazták ugyanezt a kérdést és úgy tűnik, nekik sincs ínyükre az ajánlat:

Igen!	1 (4%)
Nem!	21 (95%)

Szavazatok száma: 22