Matchbox 2010 Camping Adventure 5-pack 1999 Chevrolet Silverado

Pporsche tehet az egészről! Volt ez a post itt – és nem Post It, hihihi – és ebből kifolyólag a kisautógyűjtő akit korábban Porschénak hívtak azt gondolta, hogy nekem égetően szükségem van arra a kisautóra, amit egy 2010-es ötös pakkból ő már nem tartott megtartásra érdemesnek. A vicces az, hogy a Matchboxos Silverado felhozatalból ezzel nekem megvan a három legpofásabb.

Újabb Chevy Silverado reklám, mert különben röstelleném, hogy milyen rövid ez a post.

 A járművel kapcsolatban semmi újdonságot nem tudok elmesélni, viszont újabb szereplő debütál a Matchbox Memories szappanoperában: Hegyomlás Grossberger a Dutyi Diliből.

 Teljesítményfokozó dekorcsíkok az oldalán. És ez egy a három legpofásabb Matchbox közül ebből a típusból.

 

Amerikai, teljesen piros hátsó világítótest, féklámpával és indexszel.

Matchbox MB-09 Ford GT – UPDATE

Nagyon rövid post lesz ez, hiszen a Ford GT40 és Ford GT iránt érzett vonzódásom nem újdonság e lapokon. Mi több, ez a 2006-os kiadású, „az eredeti, Le Mans győztes, Gulf festésű GT40-re hajazó, világoskék-narancssárga” Ford GT is szerepelt már, csak akkor egy NRFB, blisterben lakó példány.

Ennek a postnak pusztán az az apropója, hogy beszereztem belőle egy makulátlan, de bontott példányt, mert... Mert... Eee... Mert egyszerűen kellett egy csomagolatlan példány belőle, kézbevétel és részletgazdag fotók készítése okán.

Alapvetően egyetlen helyen tudok belekötni: egy lehelettel jobban átlátható szélvédők jót tennének neki, mert ezzel szinte egyáltalán nem látszik a beltere, pedig van neki.

Ez a post egy igazi újdonságot tartalmaz: itt debütál blogunk egyik újabb alkalmazottja – a Zombikézbesítő és Lófarkas Lány – után, (zsebre vágott kezű) Öltönyös Pasas.

 Megoszlanak a vélemények a festett világítótestek létjogosultságáról, nekem itt, ez a megoldás tetszik!

 A szélvédő olyan sötét, hogy gyakorlatilag semmi nem látszik a fekete beltérből, pedig van neki.

Ez egy Ford GT, nem GT 40, de ennek is nagyon jól áll a Gulf festés.

Matchboxon kívüliek: 2013-as Coca-Cola ajándékkamion

Hagyománya van nálunk a Coca-Cola által karácsony tájékán, valamiféle akciókban a termékeik mellé adott kamionok bemutatásának. Szeretjük a kamionokat és (sajnos?) a kólát is. Eddig tulajdonképpen mindig elégedettek voltunk az „ajándék lóval”, most először viszont egyáltalán nem. Pont ez volt az oka, amiért nem siettünk a bemutatásával sem.

Járt utat...

2007-ben jelenik meg a blogon az első karácsonyi Coke kamion. Az akkori verdiktünk, hogy nem a legjobb ilyen a világon, de ajándékba teljesen rendben van. Emlékeim szerint 2008-ban szakasztott ugyanilyennel akcióztak – ezért nem született róla post – aztán 2009-ben minimális eltéréssel megint. 2010-ben úgy emlékszem, hogy a Coke jegesmacik vették át a kamionok helyét, vagy megint ugyanez a nyerges szerelvény volt – bocsánat nem emlékszem biztosan. 2011-ben teljesen más irányt vett a dolog, három különböző vintázs teherautó került az akcióba, amik igazság szerint nekem nagyon tetszettek. 2012-re megint nem emlékszem, hogy miféle promóció volt – ha kisautós lett volna, akkor szerepelt volna e lapokon az biztos, úgyhogy megkockáztatom, hogy ismét plüssfigurás.

2013-ban azonban valahogy úgy promótált a Coke, hogy sikerült a radarjaink alatt maradnia. A blog levelezőlistáján dobta fel az egyik kolléga az információt, hogy idén is van kólás kamion, de semmilyen üzletben nem láttuk a nyomát. Aztán teljesen véletlenül a kedvenc pizza házhoz szállítónk weblapján szembesültem vele, hogy bizonyos méretű és „felszereltségű” pizzához jár egy ilyen ajándékba. Megrendeltem. A pizza mint a Pizza Boynál mindig – megérdemlik ezt a minimális reklámot – remek volt, az ajándék viszont nagyon lelombozó.

Azt kell mondjam, hogy jól áll a szerelvénynek a doboz meg a távolság. A kamion szinte minden porcikája a tengelyeit, a vontató fülkéjének a felét, illetve a vontatót és a félpótot is összetartó két-illetve három csavart leszámítva műanyag. Ráadásul egy nagyon silány minőségű, viszonylag törékeny plasztik. Kisgyerek kezében, rendeltetésszerű használat közben szerintem nem bírna ki fél órát. Az összeszerelés minősége is hagy kívánnivalót maga után, a vontató összeszerelését én fejeztem be a tengelyek helyreillesztésével és a csavarok meghúzásával. A vontató igazán cseles, a fülke fele fém, egészen pontosan a hálófülke részig, ami már műanyag. Azt viszont el kell ismerni, hogy a kínai gyártó nagyon tud fémet és műanyagot színben passzítani – bár a Hot Wheelsnek menne ez ilyen jól –, a dolog csak tapintás útján derül ki, szemre nem mondaná meg senki.

Kopp

Ráadásul – és szögezzük le, hogy a Coca-Cola nem tehet és valószínűleg mit sem tud – a vontató a Matchbox Convoy, Generic Tractor Cab egyértelmű koppintása. Az eredeti Matchboxról talán itt és itt láthatóak a legrészletesebb fotók, amiket érdemes összehasonlítani ezzel. A Matchbox felépítménye természetesen fém és a műanyag alváz is sokkal jobb minőségű műanyagból van. Persze a másolat több helyen is, apróságokban eltér az eredetitől, de ami nyilvánvaló, az nyilvánvaló.

Ugyanezt a terméket – már hogy a szerelvény vontatóját – már sikerült észlelnünk korábban is, egy vietnami olcsó bolt polcain. Ott annyira alacsony összegért mérték a szettet, hogy elméláztam felette, hogy vegyem-e meg egy elrettentő post kedvéért, de aztán úgy döntöttem, hogy a paparazzó stílusú fotók is megteszik, vacakért tudatosan ne adjunk már pénzt! Milyen jól is tettem!

Remélem a jövőben nem tér vissza ez a szerelvény a Coca-Cola promóciójában, mert a korábbi ajándékokhoz képest vacak. Ha mégis, kerüljétek el, ne adjátok gyerek kezébe, mert nem lesz benne öröme sokáig!

 Tény ami tény, a doboz és egy kis távolság nagyon jól áll neki! Játékszernek szerintem nem elég jó minőségű, polcra viszont elmegy.

 Magyar feliratú a doboz...

 ...és a kamion is.

 A fényképezőgépem nagyon szereti a pirosat, főleg a Coka-Cola gyönyörű árnyalatát. Így sokkal szebbnek látszik, mint amilyen igazából. A fülkének csak az első része fém, a hálókabin már műanyag.

 A félpót teljes egészében műanyag ami nem is a legjobb minőségű. A kerekek mintázatára ne pazaroljunk jelzőket!

A félpót felépítménye egy egyszerű doboz, de legalább az ajtók, meg a tetőrész kapott néhány részletet, szemben mondjuk ezzel a pénzért mért kamionnal.

Matchboxon kívüliek: Hot Wheels Air France Cargo Delivery Truck

Napszaktól függetlenül üdvözlök mindenkit a légitársaságok szállítójárműveinek miniatúrái blogon! Teljesen véletlen, de úgy hozta a sors, hogy mostanság tobzódunk a légitársaságok márkajelzéseivel ékített kisautókban – sőt, régebben is volt itt ilyesmi, többféle ízesítésben. Az is mostanság volt, amikor tisztáztuk a step van fogalmát is. Így ez a post azért tud rövid lenni, mert pár korábbi hosszabb volt és így elég ezekre visszautalni.

Egy amerikai Párizsban

1977-ben debütál a Hot Wheels kínálatában a Letter Getter nevű jármű, az Egyesült Államok Postájának színeiben. A fentebb már linkelt Matchbox termékhez hasonlóan ez sem egy konkrét step vant mintáz hanem az összes ilyen ismertetőjegyeit hordozza. A neve a jellegzetes, Hot Wheels hülye szójáték a levéllel és a megkapással. Ilyen korszaka a Matchboxnak is volt, de szerencsére elmúlt. Ez aztán kismillió változatban készül, tucatnyi néven és természetesen vannak köztük gyönyörűséges kivitelű darabok, amik azonnal felhorgasztják a birtoklási vágyat az átlagos vanitiszes betegben. Jellegzetes példája amúgy annak, hogy a Hot Wheels hajlamos egy-egy öntvényt nagyon sokáig használni, mert még tavaly is volt egy Combat Medic nevű változata a mainline-ban, vitatható festéssel és bling-bling diszkókerekekkel. (Lásd az iniciálé jellegű kezdőképet!)

A mai szeánsz konkrét tárgya 1991-ben debütál és az Air France légitársaság teherszállítással foglalkozó üzletágának színeit viseli, ami kissé valószínűtlen egy minden ízében amerikai járművön, de ettől függetlenül nekem nagyon tetszik.

Sok mondanivalóm nincs a tégaltestről, mert pont olyan mint amilyennek egy step vannak lennie kell: egyszerű, mint a faszög. Egy belekötnivalóm van vele kapcsolatban: A hátsó, rakodótérajtó(k). Ilyen primitív és csúnya megoldást még a tápláléklánc alján tanyázó gyártók sem kockáztattak meg még soha, viszont nagyjából elpusztíthatatlannak tűnik, csak a körömvágóolló lenne képes megsemmisíteni, a rendeltetésszerű használat nem. Ha valakinek van a 2013-as Combat Medicből, akkor legyen olyan jó, hogy dob egy kommentet, hogy azon is olyan-e a rakodótérajtó, mint ezen!

 Na igen, ez nem feltétlenül a legjobban sikerült fotó a fennállásunk óta, de becsszó nem maradtatok le semmiről. Két karika a lámpa, két kisebb karika alatta az irányjelző, ezek közt öt vízszintes vonal - középen egy másik vonallal elválasztva - a hűtőmaszk.

 Ízig-vérig amerikai járművön, francia légitársaság emblémája. Valószínűtlen, de nekem tetszik.

 Ennyire ronda és primitív rakodótérajtó megoldást még nem láttam. Cserébe a rendeltetésszerű használat sem tudja elpusztítani.

 Odabent nincs semmi, de mi legyen? Mellékszerepben Zombikézbesítő és Lófarkas Lány, akik blogunk új alkalmazottjai, a Telefonos Csóka, Autószerelő Csávó, és Vödrös Arnold és Arnold II csapatát erősítendő.

Matchboxon kívüliek: Hot Wheels - Honda Civic Si - UPDATE

Azt hiszem, kevesebb elcsépelt Hot Wheels-szel találkozni a blogon, mint a Civic coupé, így véleményem szerint tényleg nincs már nagyon írnivaló róla. Pedig mennyi verziója van még...

Jelen szeánszunk tárgyát a 2002-es Mainline változat képezi, melyen a legfőbb különbség az előző verziókhoz képest, hogy a szélvédői is színezettek. Az autó alapszíne fekete, a dekoráció nonfiguratív mintákból és Hot Wheels feliratokból áll, a kerekek 5DOT-okra változtak, az ablakok pedig zöldek.

Ez a fekete szín teljesen megeszi az orr részleteit.

Ebből a perspektívából olyan, mintha kisebb lenne az első kerék.

Nürnbergi Játékvásár 2014

Hazaértünk Nürnbergből! Aki esetleg nem ismeri a kiállítást, annak pár szó róla: Ez a világ egyik legnagyobb játékvására. Talán egy pár számmal lehet legjobban érzékeltetni a méreteit: 2700 kiállító, több mint 60 országból. 75000 látogató több mint 120 országból és több mint 1 millió termék!  Egy pár szóban összefoglalnám a látottakat. A blog témájába inkább a kisautók férnek bele, de nézzétek el nekem, hogy lesz egy kis más is.

A Mattel, mint a Matchbox és Hotwheels gyártója idén is hatalmas standdal képviselte magát. Sajnos bejutnunk nem sikerült. Ezt meg kell magyaráznom kicsit. Ez nem egy hagyományos kiállítás ahol mindent meg lehet nézni. A nagy gyártók nagy zárt kiállítást csinálnak a kiállításon belül és csak előzetes egyeztetés után lehet megtekinteni. Mi szombaton érkeztünk, addigra a magyar Mattel képviselők már nem voltak ott. Így nem tudták a bejutást elintézni.

Kaptunk egy füzetecskét ami a Mattel teljes portfólióját tartalmazza az újdonságokkal együtt. A Matchbox-ot meg sem említik…

A SIKU-nál nagyobb szerencsével jártunk. Sok újdonság nem volt, a BMW viszont tetszett.

Az én személyes kedvencem az Auto World nevű gyártó volt. 1:64-ben nagyon szép kidolgozású modelleket készítenek. A téma választás szintén remek, ki ne szeretné az amerikai nagyvasakat?

A WELLY-nél orosz modellek voltak szép számban. Nem tudom itthon hozzá lehet-e jutni bármelyikhez.  A LADÁ-ból sikerült egyet beszereznem. Az 1:64 méretarányt ezzel ki is végeztük.

A másik kedvenc gyártóm a cseh Abrex. Idén az új Octavia-t hozták 1:43 méretarányban.

Ha már 1:43 folytassuk is ezzel. Az IXO-nál láttam szép trabantokat.

A Busch inkább vasútmodell kiegészítőiről híres, de sok autómodellt is csinálnak. Nagyon ötletes diorámák szoktak feltűnni náluk. Ez például a berlini fal leomlásának 25. évfordulójára készült. Aki meg tudja mondani, hogy miért egy LADA van rajta az vendégem egy sörre. Nekem fogalmam sincs.

Vannak magyar vonatkozású modellek is a kínálatban 1:87 H0 méretarányban.

Természetesen a kisautókon kívül is volt egy csomó érdekes dolog. Ebből egy kis ízelítő:

33600 darabos puzzle, 570 cm széles.

Plüssmaci minden méretben!

Viszontlátásra jövőre! Auf Wiedersehen!

Játszószőnyeg: A gyűjteményes Hot Wheels doboz, azaz kell-e nekünk kincsesláda?

A hazai kisautós blogszcéna képviselőinek megszólaltatására irányuló, első próbálkozás meleg fogadtatása óta már eltelt egy hónap, szóval itt az idő a folytatáshoz!

Az e havi kérdés igényel némi magyarázatot. A Mattel már évek óta – ha jól emlékszem 2010 óta, de nem vagyok benne teljesen biztos, talán mindegy is – kiadja egyben a teljes, éves Hot Wheels termést. Egy óriási dobozban a mainline színváltozatokat, promóciós verziókat, T-, és Super T-Huntokat, illetve egyes üzletek speciális kiadásait is. Ez a gyűjteményes doboz 2013-ban 444 (!) kisautót jelentett. Ehhez egyáltalán nem egyszerű hozzájutni, mert csak az Egyesült Államokban és Kanadában lévő címmel rendelkező Red Line Club tagokat szolgálja ki vele a Mattel.

Az ár fajlagosan nem rossz, hiszen a dobozért 500 dollárt kérnek, ami kicsit több, mint 115 000 forint - és ha minden igaz ebben nincs benne a postázás. Elvégezve a matekot, postázás nélkül egy kisautó 1,126126126126126 dollárra – nem vicc – jön ki, ami a jelenlegi árfolyamon 261,039899 forint, ami egyáltalán nem rossz annak a függvényében, hogy a boltban 500 forint felett mérik a Hot Wheelst. (FIGYELEM! Az előző sorok úgynevezett szarkazmust tartalmaznak! Mi is tudjuk, hogy a fenti árban nincs benne a postázás és egy ekkora, rohadt nagy doboz kisautóról nem lehet megmagyarázni, hogy nem kereskedelmi mennyiség, tehát további fajlagos költségek terhelődnének rá.)

Egyáltalán nem kérdés, hogy egyikünknek sincs egyben 115 000 forintja a hobbijára. Sőt! Jó lenne, ha éves szinten lenne ennyi. Így amikor azt a kérdést tettem fel a blogger kollégának, hogy:

„Vennél-e ilyet?”

egyértelmű volt, hogy a beszerzési nehézségektől és az ártól, mint befolyásoló tényezőtől elegánsan eltekintettünk.

A válaszok ez alkalommal is a beérkezés sorrendjében olvashatóak.

Fotók: T-Hunted

Andrew0807

MATCHBOX MEMORIES

Számomra maga a gyűjtés nem feltétlenül egy adott autó birtoklását jelenti. Sokszor vagyok úgy, hogy az egész gyűjtésnek a legjobb pontja, hogy utána kell menni, „vadászni” kell rá. Ez adja meg számomra az egésznek a szépségét. Egyben megvásárolni nem kihívás, ha megvan az anyagi háttér. Az igazi kihívás a boltokból összeszedni. Bár az utóbbi időben ez egyre inkább lehetetlenné válik. Szinte csak a reménykedés maradt. Igyekszem nem beleesni abba a csapdába, hogy azért vegyek meg egy autót, hogy meglegyen a komplett sorozat. Bár a Mustangokat halmozom. Lehet pár év múlva, amikor föladom a reményt, akkor beruháznék egy Treasure pakkba. A Mainlineok közül túl sok olyan lenne, amit amúgy sem vennék meg.

Farkas Sándor (Alecwolf)
MODELFREAKS
A Hot Wheels kisautói fontos és érdekes színét képviselik a modellgyűjtői palettámnak, azonban NEM venném meg ezt a szettet, még anyagiaktól függetlenül sem. Alapelvem, hogy csak olyan autókat veszek meg, amelyek valamiért fontosak számomra, tetszenek, illenek a gyűjteményem egyébként is meglehetősen eklektikus kavalkádjába. S bár a Red Line széria tagjai közt biztosan lelnék olyat, amelyik megfelel mindhárom kritériumnak, gyanítom, hogy ezek a szett 444 autójának talán 5-6%-át képviselik. Mit tehet az ember többszáz, semmire nem való autóval? Adja el? Persze, idővel el lehetne adni a felesleges darabokat, de így egyrészt a szett vesztené el értékét, másrészt jó eséllyel hamarosan a NAV barátságos adóellenőreinek főzhetném a zacskós kávét, miközben ők a nemzetet gazdasági káoszba sújtó adóelkerülési machinációimat derítenék fel. Fölösleges kacatokat pedig nem szívesen tárolok, már csak a családi béke kedvéért sem. Tehát a lottóötösöm biztosan nem erre költeném.

Porsche

MATCHBOX MEMORIES
Nem vagyok mindenevő, főleg nem Hot Wheels gyűjtő, így nem. Viszont ha HW-re lenne ráállva az agyam, erősen elgondolkoznék, mert egész jó a darabára, csak nagyon sok benne a műanyag vacak, ami max kerékdonornak jó, vagy még annak sem. Elgondolkodtató, de aki törekszik a teljes sorra, annak jó vétel, feltéve ha kibír egy egész évet úgy, hogy nem veszi meg a java részét ami tetszik neki, nem is beszélve ha belecsúszik egy pár hibás darab...

Dancergee

MATCHBOXADDIKT
Nem vették ilyet. Indok: A gyűjtési profil speciális témára koncentrál, a 444 kisautóból 1 kezemen bőven meg tudnám számolni, mennyire lenne szükségem, és azok egy része is fantáziamodell, amiket nem szeretek. Szóval nem. Ez van.

Rájen

SZIRSZARJAIM
Nem vennék ilyet ennyiért, mert - és itt úgy gondolom, nem vagyok egyedül a véleményemmel - ehhez elvalkult(abb) gyűjtőnek kell lenni, aki mindent megvesz egy adott évből, én pedig korántsem, jó, ha egy évben az aktuális sor egy ötöde tetszik. A darabár amúgy nem vészes, a speciális darabok fényében meg végképp nem, de így sem kell.

Tommi
MATCHBOX MEMORIES
Rövid és tömör válaszom az, hogy nem venném meg. Ennek több oka is van, de legfőképpen az ára. Gyűjteményem 1:1 méretarányú tagja is olcsóbb volt, mint 500 $-nak megfelelő magyar forint, és ez azért elgondolkodtató. Elgondolkodtató, hogy érdemes-e egy hobbit ilyen szinten űzni, ennyit ráfordítani. Arról nem is beszélve hogy a teljes sort egyébként sem vettem volna meg, ha lehetőségem lett volna rá, mert csak azt teszem gyűjteményem tagjává, ami tetszik.

Wmormo
MATCHBOXPARK
A feltett kérdéscsokorral kapcsolatban az első jó az, hogy lehet ilyet is kapni. Pipa! Ki kell szolgálni mindenféle vevőréteget, még a tömeggyűjtőt is, aki szintén a piac része. Hiszen nem ismeretlen a teljes sorokra, sorozatokra szakosodott gyűjtő mifelénk sem. Csak neki sokkal több energiájába és pénzébe kerül ugyanazt az eredményt elérni. Az amik meg nagyon praktikus emberek. Lásd vödörnyi méretű popcorn a moziba, a literes kólákkal vagy a sok kilós fagyik, hogy csak a kajáknál maradjunk. A nagy mennyiség vagy nagy kiszerelés tehát nem meglepő. A tartalom meg számomra is tartogat érdekes dolgokat, amiket megvennék amúgy is. Mindazonáltal erősen meggondolandó lenne számomra, hogy érdemes-e azokat a darabokat is megvenni a szet tartozékaként amiket úgy is eladok, így vagy úgy. De valójában eladni a fölösleget már sokkal kisebb energia és presszió mint beszerezni az összes hiányzót egyenként. Tehát akkor had jöjjön. Vagy mégsem olyan egyértelmű?

Érdekes dolog még ugyanis a szükséges helykínálat kérdése is. Egy ekkora kiszerelésnek kibontva és szépen elhelyezve amerikai méretű a helyigénye, amit nálunk kevesen engedhetnek meg maguknak. Pláne évente (+évről évre) ugyanennyivel bővítve. És akkor hol marad a típusvadászat és a beszerzés öröme, az izgalom, hogy vajon megérkezik-e hozzánk. Akár postán, akár az üzletekbe. Ha valamiből egyszerre nagyon sok áll rendelkezésünkre, akkor már halványul a birtoklási vágy is iránta.

Mindezeken túl azt azért el tudnám viselni, ha egy-egy ilyen évente megjelenő doboz tartalmát valaki itt nálunk megvenné és közkinccsé tenné, akár egy játék/modellboltban akár csak valamelyik plazában kiállítva vitrinben. Pusztán az érdekesség kedvéért. Hogy ilyet is lássunk egyszer (és utána minden évben lehetőleg). Biztosan impozáns lenne. Mert ez a mennyiség is úgy ér valamit ha látszik. Excellel kiegészített papírdobozokban nem mutat olyan jól.

És aztán az ár/érték arány. Elsőre soknak tűnik. De ha belegondolsz, akkor egyesével összeszedve se lenne kevesebb. Nekik se, nekünk se. És ott van az a szorzó az árak-bérek kapcsolatában. Aminél kb. 1/10 lehet az arány. Ha elképzelem, hogy nekünk csak egy tizesbe kerülne… Mindjárt másképpen lehetne a pakkra gondolni és nem biztos, hogy olyan nagyon bánnám a fölösleges kisautókat benne.

És végül a fantasy világába fordítva a dolgot. Ez a jumbo kiszereléses árusítás olyan üzleti lehetőséget is rejt amire talán senki sem gondolt még. Mert biztosan sokan vevők lennénk mondjuk egy komplett 1976-os Matchbox 75-ös szettre Kingsize-okkal együtt, egybe csomagolva egy reális összegért. Meg egy 1977-esre, meg egy … Ha erre valaki ráébredne odaát, sokkal jobb kedvünk lenne azt hiszem és nem foglalkoznánk a HW jumbo boxával annyira.

Sam. Joe
MATCHBOX MEMORIES
Szerintem a tartalmának cirka tíz százaléka az, amit értékesnek tartok, a többi érdektelen – és akkor még nagyon finom voltam. Őszintén szólva egyáltalán nem lep meg, hogy mennyire egységesen utasítják el a kollégák is.

Pittlaren
MATCHBOXADDIKT
Röviden, tömören: nem. Kvázi csípőből tüzelve adta magát – számomra – a válasz, részint az anyagi vonzat, részint a miatt az ellenszenv miatt, amilyet az ilyen „ultimate” jellegű kiadványokkal kapcsolatban érzek. Az előző mondat első részén nincs sokat mit magyarázni: kinek több, kinek kevesebb jut hobbira, de egy összegben ez az ár, hazai viszonylatban (nagyon) sok.

Másrészt, dacára a fajlagosan alacsony vételárnak, a látszat csal: mivel ez által olyan kisautókat is kénytelen (lenne) megvenni a mezei gyűjtő, ami(k)re amúgy a legkisebb késztetést sem érzi. Gondoljunk csak bele, jórészt már az 5-ös, 10-es pakkok is komoly kompromisszumok eredményeként kerülnek megvásárlásra, lévén ott is – majd' minden esetben – van olyan járgány, ami a rút és a förtelmes határmezsgyéjén mozogva teszi próbára az ember szépérzékét. Ehhez képest, egy majd' 500 darabos kollekció mennyi kompromisszumot kíván(na) a gyűjtőtől? Másrészt, a gyűjtéshez hozzátartozik a vadászat izgalma: a „jót, jó áron” ars poetica mentén történő gyűjtés azt hiszem, sokunk hitvallása. Ez a feeling egy ilyen gyűjteményes kiadás megvételével teljesen elvész, a gyűjtés örömét sima pénzügyi tranzakcióvá degradálva. Semmi utolsó másodpercben ellőtt licit, semmi henger áttúrás egy multinál, helyette egy steril, érzelmektől mentes, mezei vásárlás. Nem is beszélve arról, hogy komoly különbség van a „gyűjtés” és a „felhalmozás” között, de ez akár már egy másik „Játszószőnyeg” poszt témája is lehetne...

Olvasóink is megszavazták ugyanezt a kérdést és úgy tűnik, nekik sincs ínyükre az ajánlat:

Igen!	1 (4%)
Nem!	21 (95%)

Szavazatok száma: 22

Matchboxon kívüliek: Corgi London Taxi

Ultra rövid post lesz ez a mai, mert a klasszikus londoni taxi, az Austin FX4 történetéről már réges-régen megírtuk, amit érdekesnek tartottunk.

Ami a történet Corgi részét illeti, arról bizony vajmi keveset tudok. Elképzelésem sincs, hogy mettől-meddig gyártották! Az az egyetlen dolog, amit biztosan tudok, hogy ez a példány is TRf cimbi gyerekkori gyűjteményéből származik, mint az állólámpás Merci is. Ő pedig pont akkoriban volt gyerek mint én, ami nem most volt, tehát ez a kisautó úgy harminc év körüli lehet. Ez viszont egyáltalán nem látszik rajta.

Nagyon érdekes, hogy a Corgi taxi értelmezése pont ugyanazokat a mutatványokat tudja, mint a Matchbox fentebb már linkelt megoldása. Természetesen szó sincs róla, hogy a kettőnek – már természetesen azon kívül, hogy ugyanazt a típust mintázzák meg – lenne köze egymáshoz. Viszont egyformán klasszak. Szerintem mindkettő tökéletesen adja vissza az eredetit a játékszer kategóriában, sőt!

Legalább 30 éves és makulátlan.

Pont ugyanazt nyújtja, mint a Matchbox Austin FX4-es értelmezése, persze semmi közük egymáshoz.

Ahogy megcsillan a fény rajta...