Matchboxon kívüliek: Majorette No. 281 - Cement Mixer

Egyes gyártóknál gyakorlat, hogy időnként gondolnak egyet, bemennek a régebbi szerszámok raktárába, hogy elővegyenek valamit, amit egy ideje nem használtak. Néha nagyon utálom ezt a gyakorlatot, máskor meg éppen hogy szeretem.

Ez a Majorette már nem az a francia lány

A Majorette neve nálunk kisautó fronton akkor lett ismert, amikor a kisautó és a Matchbox márkanév közé egyenlőségjel került. Akkoriban vagy a budapesti Deák tér, Hobby Boltja előtt sorban állva lehetett kisautóhoz jutni, vagy a „maszek” – tudja amúgy valaki, hogy ez amúgy a „magán szektor” rövidülése? – trafikokból. Őnáluk fordultak elő más márkák is mint Matchbox, legalábbis Majorette-et én bizony ott láttam először. Ők meg – gondolom – kamionosok szürke importjából jutottak hozzá ilyesmihez leginkább.

Persze azóta sok víz lefolyt a Szajnán, a Majorette is pont úgy francia mint ahogy a Matchbox brit. A márkanév már egy ideje a Simba-Dickie csoport tulajdona, a gyártás – legalábbis én úgy tudom – kizárólag Thaiföldön folyik. A tulajdonosváltás nem devalválta a márkát. A kínálatukra érdemes odafigyelni, mert a minőség jellemzően a jó és a kitűnő közt mozog, a „név kötelez” alapon sok az európai autógyártótól származó megmintázott márka, nagy hirtelenjében nem is tudok mást mondani az 1:6x méretarány környékén akinél találunk kortárs Fiatokat és francia gyártmányokat, a Daciáról már nem is beszélve. A Majorette-et nem érte utol a csicsaitisz, amit a Hot Wheels, meg a Matchbox is elkapott – reméljük ez így is marad – egyedül az áruk az, ami nagyon változó. Ennek oka valószínűleg ott keresendő, hogy számtalan és egy forrásból kerül be az országba. A kollégák szerint az árbajnok az Ázsia Center bár ott már eléggé leapadt a készlet, ami régebben kerülhetett be az országba. A Müller drogériák és a hypermarketek is jeleskednek a kínálat terén, de árban már nem annyira, viszont cserébe náluk kaphatóak Magyarországra tematizált kéklámpás modellek is – amiből szerepelt már itt mutatóba. A „legfurcsább hely, ahol kisautót lehet venni” versenyt azt hiszem én vezetem, mert a közelmúltban a C&A nevű ruhaüzlet gyerekosztályán vettem pár 3-as pakkot, amiket az üzletben mindenre érvényes, 20%-os kuponunk jóárasított. (Amúgy kifejezetten nem jó az ár.)

Szóval ez a Majorette már nem az a Majorette, de valami olyasmi, amire érdemes odafigyelni a minősége és a témái miatt.

We no speak Americano

Nincs nevesítve és ahogy a Majorette katalógusgyűjteményem elnéztem sohasem volt, de mai szeánszunk tárgyát én egy Freightliner FLD SD sorozatból valónak vagyok hajlamos gondolni. Persze a tévedés jogát fenntartva, a szélvédő ívéből – meg abból, hogy egy darabból áll –, a téglalap alapú első világítótestek okán és a motorfedél formájából nekem ez tűnik a legvalószínűbbnek. Ebből is a hátrább helyezett első tengelyes verzió, ami az ideális súlyelosztásból áldoz a jobb manőverezhetőségért. Persze kellően elnagyolt ahhoz, hogy bármiféle „tessék nekünk jogdíjat fizetni” dolognak az elejét vegyék, de ha pénzt kéne rá tenni, akkor ezt a márkát mondanám, mintsem Peterbiltet vagy Kenworth-t. Minden amerikai teherautó gyártó elég széles mozgásteret kínál a megrendelőnek ahhoz, hogy az igényeihez rendelje a neki megfelelő eszközt. Ha igazam van és ez egy Freightliner, akkor egy ilyen szépség vagy Detroit Diesel, vagy Caterpillar, vagy Mercedes-Benz (nohát!) dízelmotorral érkezhet – hogy az opciók tengeréből valami érdekeset említsek meg.

ÁLLJ! VISSZA AZ EGÉSZ!  Tévedtem! Trolleybusznak - lásd kommentek - van igaza, ez valóban egy Mack! A kezembe került ebből egy roncs, ami nem kortárs darab, hanem nagyjából húsz éves - lásd alább - és annak még benne van a hűtőrács feletti kitüremkedésében a "MACK" felirat!

 Freightliner FLD SD szolgálatban. A katalógusfotón szereplő darabnak ugyan van egy plusz tengelye a Majorette-hez képest, de hozza azokat a jellegzetességeket is, ami miatt én a kisautót Freightlinernek gondolom.

Az első tengelyt hová parancsolja?

Születési éve?

A Majorette katalógusaimat áttúrva a legelső, amiben ez a járgány felbukkan az 1998-as és aztán hol van a katalógusban, hol nincs, de erős a gyanúm, hogyha a köztes években Majorette kartonokat bontogattunk volna, akkor találkoztunk volna a kezdetben 281-es számmal illetett darabbal. Az évek során az alváz és ezzel együtt a hűtőrács, a fülke, a forgatómechanizmus és a cementtartály rengeteg színvariációja látott napvilágot és kerékverzióból is volt pár. A premierév katalógusában egészen hasonló szerepel, csak éppen kék a tartálya és a kereke más – a mérete nem, csak a mintája rondább sokkal. A vezetőfülke sajnos üresen tátong, cserébe a cementtartály forgatható és a mechanizmus hátradönthető, ami szerintem leginkább az 1998-as keletkezésének köszönhető, manapság már említésre méltó – sajnos – egy ilyen featúra.

A minőséggel azonban nem vagyok elégedett, ami a Majorette-nél szokatlan. Kifejezetten rondán sikerült leönteni az alvázat és így a hűtőrácsra került egy nagy, villám alakú csúfság. A műanyag alkatrészek maguk is fura tapintásúak. Nem nevezném őket rossz minőségűnek, de nem az a magától értetődően kellemes, szinte selymes tapintású anyag, amit bármelyik minőséget képviselő gyártótól megszoktunk. Ez inkább sprőd. Nagyon fura, mert ez közel sem jellemző a gyártóra és ha nem tudnám pontosan, hogy honnan származik, hajlamos lennék azt gondolni, hogy valamilyen más gyártótól átvett darab. Nem mondom, hogy rossz, de a Majorette jellemzően jobb.

Az ok, amiért a kosaramba került valamelyik hyperben, hogy az 1:100-hoz méretarányával és természetesen a témájával is közel áll az általam hőn szeretett, Convoy vontatókból képzett, 1:80 méretarányú Matchboxokhoz, így nem tudtam otthagyni.

 Nagyon nem jellemző az ilyesmi a Majorette-re, az a rút, villám alakú izé, az nagyon nem hiányzott a hűtőre.

 Igen, lebuktam, azért kellett, mert nagyon hasonlít a Matchbox, Peterbilt betonkeverőire.

 Be kell lássam, kicsit vándorcirkuszos a színválasztás, de hát ez ugye egy játékszer lenne, ennek ez a dolga.

 Nem készítettem róla úgy fotót, de hátradönthető a tartály a mechanizmusánál fogva.

 A tartály is forog - már ha forgatjuk kézzel -, de manapság ez is említésre méltó. Amikor az első ilyet piacra dobta a Majorette, 98-ban, teljesen természetes volt.

 Mit tagadjam, ezért kellett nekem, mert egészen jól illenek egymáshoz.