Matchbox: Superkings - K-11 DAF Car Transporter

Hat az egyben. Ezzel a ma divatos, nagyotmondó reklámszlogennel lehetne talán legjobban jellemezni a mai postunk alanyát. Ez a Matchbox nagy élménye volt gyerekkoromnak, hiszen egyszerre hat autóval is játszhattam. De ezen túl egy inkább csak az „újabb kor” hátköznapjainak az utcai élménye az autószállító kamion. Amikor ezzel az autóval én játszottam, akkoriban maximum az Autó-Motor újságban lehetett egyszer-kétszer látni ilyen járművet. A legtöbb eladásra szánt autót vonaton hozták hazánk három akkori autóátadó telephelyére, Budapestre, Debrecenbe vagy Győrbe - autómárkától függően. Talán emiatt is ritka volt a közutakon utazó autók látványa, hiszen minimális utcai utaztatásra volt szükség az átadóhelyek környékén. Felénk inkább - az egyetlen kamionos cég a Hungarocamion révén – a Mercedes és Volvo vontatók voltak gyakoriak, ők szállították a hazai személyautó értékesítés alanyait ha éppen szükség volt rá.

Impozáns látvány ma is

Ma már természetesnek tűnik ha egy autószállítót megelőzünk az autópályán, a kor követelményeinek megfelelően hozzászoktunk a megpakolt és összevisszának tűnő rendszerben felpúpozott trélerek látványához. Akkoriban még az autószállítás is egyszerűbb, érthetőbb módszerekkel történt tőlünk nyugatabbra is, nem voltak még ismertek a ma használt, nagy platón belüli kis - hidraulikusan vagy mechanikusan állítható, dönthető - mini platóelemek, amelyek a furcsán a levegőben álló, szállított autókat jellemzik néha.

Ma már természetes tartozéka a közutak látványának

Típustörténeti morzsák

A holland (Eindhoven) származású DAF (Doorne Aanhanger Fabriek) 1928-as megalapítása óta számos, bár felénk – ismert okokból – kevéssé elterjedt sikeres típust tudhat magáénak, számos kamiontechnikai innovációval egyetemben. A Matchboxunk eredetije a 2600-as sorozat volt. Ez az 1962-ben megjelent, és akkor igen előremutató vonalvezetéssel bíró teherautó számos újdonságot tartalmazott. Az ugyanabban az évben megrendezett teherautós és szállítási szakkiállítás (RAI) sztárja volt az autó. 11,1 literes hathengeres dízelmotorja 220 lóerőt tudott. A fülke kényelme előremutató és egyedi volt a hosszú távú közúti teherszállításban.
 

Az akkori gömbölyű trendtől meglehetősen eltérő szögletes, kockaszerű kabin a hatalmas üvegfelelületeivel, ergonomikus műszerfalával és a kényelmes belső térrel akkor még nem ismert komfortot kínált a sofőrjének. Jól kihasználható és variálható volt fülke. Az újdonságként megjelentett két fekvőhely a fülékben, addig nem látott pihenési lehetőséget biztosított a gépet vezető sofőröknek. 1974-ig 15 000 példány készült belőle.

Szuperkirály(ság)
Ezzel az óriás Matchbox-szal megint egy olyan autó birtokosa voltam és vagyok, ami az addig nálunk nem látott autófajtát ismertette meg velünk, még ha kisasztalnyi léptékben is. A hetvenes évek elején járunk. A modellt jól sikerült kialakítani, élethű lett, még mai szemmel nézve is. A részletgazdagság azonban inkább csak a „traktorra” vagyis a DAF teherautóra, annak is inkább az első fertályára jellemző. Ott nagyon meg vannak faragva a részletek. A hűtőrács és környéke igen szép, de még a DAF-okra akkoriban oly jellemző, két szélén megtört síkú szélvédőt is jól ábrázolták.

Megcsillan a szélvédő síkjában a törés. Igaz viszont, hogy a középső osztás meg hiányzik, még jelzés szintjén sem tették bele

A vontató és a félpótkocsi fixen össze van szegecselve, talán ezért sincs a DAF hátsó lámpája még csak jelezve sem. De akkor a pótkocsi hátulján miért nincs semmi sem? A szerelvény többi része is megvan, de ott inkább a funkcionalítás volt a lényeg. Az, hogy működjön, (majdnem) mint az igazi. Az alkatrészeket jól méretezték és jó anyagból is gyártották, mert még nem mentek tönkre ma sem. (Jó, nagyon vigyáztam is rá.) Le tudjuk nyitni a hátsó rámpát, hogy le lehessen a – működő és színben is autentikus - teleszkópos, hidraulikus tartóoszlopon támaszkodó fölső platót engedni. A teleszkóp még mindig szorul is valamennyire. Pontosan működő mechanikája és illesztése van a platóknak és a rámpának, így valós körülményekhez hasonlóan lehet föl- és lehajtani az autókkal. Szám szerint öttel.

Félpótkocsiból jeles!

Talán csak a fölhajtott plató rögzítésére szánt – a hátsó rámpába beleakasztható - kampós kiképzésű platónyúlvány tér el teljes egészében az eredetitől. Viszont nagyon jól funkcionál, ezért bocsánatos megoldásnak tekinthető Az én példányomból (és a netes fotókat elnézve sokak példányaiból is) már „kikoptak” a – racsnis pozicionálóval ellátott -állítható helyzetű, piros színű kis műanyag keréktámaszok, melyek, ha kissé eltúlzott méretűek voltak is, a helyén rögzítették a ferde vagy helyére billentett platón levő járműveket. Így még szállításkor sem kellett nagyon aggódni, hogy összecsúsznak a lökhárítók. Alul ugyanez fémből van kialakítva, jóval reálisabb méretben. Érdekes még a platók keréksávjának recézése is, mintegy imitációja a valódi perforált lemezeknek.

Recés a plató, jól imitálja a perforált lemezt. A két platórész mintaszerűen illeszkedik egymásba és a talajhoz

A kocsi vaskos tengelyeken nyugszik, hogy elbírja az öt kisautónyi terhelést. A félpótkocsi csak egytengelyes, ami szerintem nagyon kevés volt már akkoriban – eredetiben – is. A mi pótkocsinknál is a keréktengely rögzítését egy kis fehér, laprúgókat imitáló műanyaglappal oldották meg. Ez jópofának tűnik és így némi rugózást is adott a szerelvény hátuljának. Sajnos a vontató teherautó hátsó tengelyének rögzítése gyengére méreteződött. Nem görbe a tengely, szépen gurul a szerelvény, de a folyamatos terhelés hatására a tartója deformálódhatott annyira, hogy megpakolva a kerék hozzáér a sárvédőhöz. Ez nem feltűnő, csak érezni lehet amikor gurítja az ember.

Az első kiadás 1969-es, amikor is kék fülkével sárga trailerrel jelent meg, még a regular wheels kerekeken. Ez változott át sárga traktor + vöröses narancs utánfutóra. A matrica az oldalán kétféle lehet, egyrészt a piros-fehér sávos vagy a korábbi DAF föliratos.

Érdekesség még, hogy a vontató és a félpótkocsi alján levő dátum nem azonos, ennek nem tudom az okát elképzelni sem, hiszen tudomásom szerint a két komponens nem szerepelt más variációban a terméklistán. Igaz, hogy volt egy korábbi kiadása is a szerelvénynek, de ott csak a kerék tűnt eltérőnek. A fotózásnál nagyon hálás alanynak bizonyult, nehéz volt ezt a néhány képet kiválogatni a sok jó közül. Talán a variálhatóság jellemezte most is a járművet, ezért a sok érdekes fotó. Talán a sokféle autókombináció is közrejátszott benne. Más Matchboxoktól eltérően jót játszottam vele ismét ez alkalommal. Biztos vagyok benne, hogy anno a gyerekek is ezt a sokoldalúságát, az egyszerre hat autóval történő játékot élvezhették a legjobban.

Ami jól látszik a képen: a vaskos tengelyek, a trailer kerékfelfüggesztése és az eltérő modelldátumok

Tetszetősebb színösszeállítás ez a korábbinál

A kocsi abszolút „játszott” kategória, de annak a felső krémjébe tartozó, megkímélt egyed. Igaz ugyan, hogy jól megnézve a pótot hátulról, látszik némi leejtés nyoma (nem én voltam) de ettől még nagyon élvezetesen játszható még mindig. És nem kevésbé örülök neki most sem amikor ránézek a vitrinemben. A múlt egy másik autós-matchboxos szeletkéjét hozza elénk.

Üresen még elég könnyed látványt nyújt

A "hidraulikus" rész még ma is tökéletesen passzentos

Teljesen könnyen fordul a szegecselt tengelyen, nincs akadás, fölütközés

Magasabb autókat inkább fölülre tessék tenni

Kényelmesen föl tud gördülni minden autó, a szögek és a peremek teljesen élethűek és használhatóak

Némi deformitás azért előfordul már egy munkásautónál ebben a korban

Azért hátul még egy tengelyt elbírt volna viselni

Fullosan megpakolva. Ebből a szögből a kissé homogén hátfal dominál

Korok és technikák találkozása

Irány az országút