Matchboxon kívüliek: Efsi – Citroën C35 / FIAT 242

A Matchbox Memories stábjából többen is szenvedünk a vanitisz nevű betegségben. Porsche a Chevy Van-okat halmozza, wmormóról nem tudom bizonyosan, hogy van-e neki ilyen baja, de a Supervan 2 átalakítás óta gyanús és hát Tommi is mutat bizonyos tüneteket, na! Nekem meg már mindegy, ezeket itt fentebb én bizony gyűjtöm, sőt. A Holland illetőségű Efsi, meg azóta birizgálja a fantáziám, mióta az első ilyen gyártmányú holmi elém került és egy kicsit többet tudok a történetükről – lásd a legelső postot ebben a témában. A kedvelt téma és az egzotikusnak tekinthető gyártó találkozása naná, hogy beindította a fantáziámat, amikor porsche, a dealerem beléjük botlott egy internetes aukción.

FIAT és Citroën két jó barát

A nagy, ipari összefonódások az összeesküvés elméletek gyártóinak régi, kedvenc témájuk, de a FIAT és a Citroën – később a Peugeot – együttműködése a kisáruszállítók terén egyáltalán nem titok – nehéz is lenne sumákolni a bazi nagy, jellemzően fehér, kerekes dobozokkal, amik teljesen ugyanúgy néznek ki, csak a feliratuk más. Ha jól tudom, az együttműködés első szülötte pont a FIAT 242, amit 1974 és 1987 közt gyártanak, illetve édes tesója a Citroën C32/35 amit kicsit tovább készítenek, egészen 1992-ig, miután az olaszok átnyergelnek a Ducatora. Elvben a kettő az utolsó csavarig ugyanaz, de az „elől zörög-elől kapar” hajtásláncú haszonjárművek erőforrásai – úgy tűnik – eltérőek annak függvényében, hogy milyen embléma van rajtuk. Egy olasz katalógus – lásd alább – szerint 1,6- és 2 literes benzines, illetve 2,2 literes dízel, számomra ismeretlen teljesítményű sornégyes erőforrással kínálták, míg Citroënként kétliteres, benzines, 81 lóerőssel – gondolom ez ugyanaz lehetett, mint a Fiatban –, illetve 2,5 literes, hasonló teljesítményű dízellel. Ebből a típusból hozzánk olyan nagyon sok nem került, ha ránézünk a gyártás évszámaira, akkor magyarázni sem kell, hogy miért.

 FIAT 242 a katalógusfotón

 Ebből olyan sokat én nem értek, de hogy full-power sistéma van a motore környékén az biztos!

Ilyen nincs és mégis van!

Az 1:6x közeli méretarányban én tippelési alapon azt mondanám, hogy a Majorette „kötelessége” lett volna megmintázni a Citroën C35-öt, másnak mindenkinek érdektelen egy ilyen baltával faragott nagy doboz. (A teljesen más méretarányt és stílust képviselő, ANKER FIAT 242-re sincs elfogadható, ésszerű magyarázat. Megtekinthető a szomszédnál.) Holland barátaink azonban elkövették és alig hittem a szememnek, hogy mind a két típust megmintázták! Persze olyan iszonyú nagy különbség nincs köztük, „csak” a hűtőrács más, a megfelelő emblémákkal ellátva. A „csak” azért került idézőjelekbe, mert azért azt legalábbis sejtjük, hogy az ehhez szükséges szerszámok elkészítése is elég komoly pénz lehetett.

Teljes egészében adós maradok az olyan részletekkel, hogy mettől-meddig készítették ezeket, illetve hogy pontosan mi az azonosítószámuk az Efsi világában, mert az Efsi termékek annyira aluldokumentáltak, hogy azoknál, ahol sikerült kitúrni ezeket az adatokat, az is inkább csodának tekinthető. Okom van feltételezni, hogy ez a két darab talán már a „Holland Oto Metaal” érából származik, mivel az aukción vásárolt pakknak a többi darabja egyértelműen ekkorról datálódik.

Az én példányaim eléggé lelakottak, szemlátomást játszottak velük, de a ritkaságuk okán ezt nem nagyon bánom. A legfontosabb attrakciójuk, a működő, fémből készült – amúgy az alvázuk sem műanyag – oldalsó tolóajtó, tökéletesen működik.

Mindkét darabom zárt áruszállító, de ezen weboldal tanulsága szerint létezik még megkülönböztető jelzéssel és antennával kiegészített ilyen változat, illetve ablakos, személyszállító is, melynek a beltere különbözik az áruszállítóétól és létezik abból is a már említett akszesszoárokkal aljasított verzió.

Azt gondolom, remek játékszereknek találtam volna őket gyerekként a működő tolóajtajuk miatt!

 Na, ilyet sem láttam még! Citroën és FIAT változatok az Efsi-től.

 Nincs mit szépíteni ezen, ezekkel játszottak, na.

 Kerestem az ASPA után, de nem leltem a nyomát. Nem lennék meglepve, ha ez is afféle Code 2 lenne.

 Ilyen nagy, ráadásul fém vonóhorgot ma már semmire sem mernének rátenni, nehogy herpeszes Ödönke kárt tegyen magában...

 Szezám...

 ...tárulj! Egy halom Convoy kerék remekül elfér odabent és még marad is hely.

Átalakítás: Matchbox MB-08 és MB-48 Vauxhall Astra GTE/ Opel Kadett GSi

Eredetileg egy darab autó átértelmezésről szólt volna ez a post, de mire alakot öltött, addigra elkészült egy másik Kadett átformálás is. Mivel igazán lényeges változások nem voltak összességében, így érdekes összehasonlítani őket egymással és az eredetijükkel.

Nagyon nem szaporítanám a szót a típussal kapcsolatban mivel már volt szó néhányszor a Kadettekről  ezeken az oldalakon. Az autó műszaki és történeti hátterét is ott lehet részletesen megtalálni. Én inkább a két átalakítást venném most szemügyre.

Talán ami érdekes, hogy a Matchbox szinte ugyanazt a karosszériát adta ki apróbb módosításokkal. A legismertebbek talán a rendőrségi változatok, amikről szintén volt szó részletesen. Ezeknek nem nyílik az ajtajuk viszont fényhíd van rajtuk. A civil változat nyíló első ajtókkal rendelkezett. Nos, az én kék Kadettem a kettő változatot kombinálta. Civil viszont nem nyílik az ajtaja. Talán már érezhető ebből, hogy egy kis átalakításról van szó. És valóban. Kékfénytelenítettem és civilizáltam egy angol festéses rendőrautó maradványt. A másnál már lejátszott példány hamar megszabadult a sérült ablakoktól és a szinte teljesen lekopott festéstől. Itt jött be az átalakítási inger. Ilyen verzió még nem volt, de biztosan van, akinek hiányzik. Nosza legyen. Lefaragtam a fényhíd fém középső maradványát és betapaszoltam a helyét. Az ablaknál kombinált megoldást alkalmaztam, mivel nem volt törött vagy hiányos az alkatrész, csak nagyon karcos. Így csak az első szélvédőt pótoltam mással, míg a többi rész fényes fekete festést kapott, mintegy nagyon-nagyon erős ablaksötétítést imitálva. 

A romos ablakelem a leműtött első szélvédővel

A befestett hátsó ablakok a ragasztás alatt rögzített új szélvédővel

Nagyjából ennyi karosszériamunkára volt szükség. Kapott egy enyhén subarus utóízű élénk kék színt, valamint arany felnifestést és máris gurulhatott a városszéli Opelesek esti találkájára.

A sportos forma ma is megállja a helyét

Arany és kék, ezt a kombinációt a nagyok is használták már

A GSi hátsó

Dögös a verda a sötét ablakokkal

Amilyenből lett és amivé lett

Itt még nem kergetik egymást az éjszakában

Sokkal jobban érvényesül a belső világos kárpit mint a kék szélvédő mögött

A másik, most elkészült változat eredetileg is civil volt de erősen gyerektuningos, mint az a képeken is látható. Innen üdvözlöm a filctoll gyártóját, mert úgy megfogta az ablakok műanyagját a tinta, hogy semmilyen kemikáliával nem lehetett eltávolítani onnan. Baromi nagy kár, mert az ablak egyébként tökéletes állapotban volt és simán visszarakható lett volna.

Ahogy hozzám gurult

A Kadett GSi egy sportos jószág, amint ezt a házi tuningosok is felismerték. Nyilván mire kis hazánkban a fiatalság hozzájuthatott kis pénzekért az ilyen kaliberű autókhoz, azok már régen nem az eredeti fényükben tündököltek. Vagy széthajtották, vagy agyontuningolták őket, vagy mindkettő. Tehát ilyenkor jön nagy ritkán a felújítás, amikor is igyekeznek a gyári színt és állapotot visszaállítani – nagyobb pénzösszegekért – vagy pedig egy elfogadható minőségű de egyéni ízlésvilágú kocsi kerül ki az ifjú barkácsoló tuner garázsából – valamivel kisebb összegért. Én egy ilyen változatot mintáztam meg. Ezért is került rá egy élénk narancs szín. Ami poén benne az a natúr fémszínű és csak lakkozást kapott tetősáv. 

Fényes narancs+matt fekete+fém polír

A motorházfedél matt fekete színe inkább divatjelenség mostanában, mintsem hasznos praktika de mindenesetre ebbe a kocsiba így az is belefért még mint dekorációs tényező. Az ablakokat itt is iratborítóból készítettem el, mint a kék társánál, így lehetőség volt a sötétített üvegek megjelenítésére is. Amennyire elterjedt és népautó jelleget viselt magán a Kadett még Magyarországon is, ennek arányában talán nem volt túlzás ismét elővenni a típust és még egy bőrt lehúzni róla ezeken az oldalakon. Valójában nincs is mit hozzátenni a jól ismert autóhoz, beszéljenek a képek az esti „csapatás”-ra készülő Kadettesekről.

A Kadett megjelenés kissé sportosítva

Ez a szín nagyon kihozza a jellegzetes profilját

Színtelen indexburák, ahogy az kell ilyenkor

Vajon milyen kasznit rángatnak ott hátul a felújítóműhelybe éppen?

Fekete belső kárpitozás

Tuning v1.0 és v2.0

A szolgálati és a hobbi célú fölhasználás esetei

A matt fekete festés más optikai arányokat adhat

Tuning lámpaburák hátul

Széria felnik, felújítva

Változatok egy témára: Matchbox, Hot Wheels és Siku Volkswagen Type 181 (Thing)

A Volkswagen Type 181-ről - alias Thing - a Matchbox megoldása kapcsán már kerekedett egy bővebb bemutató, aztán később volt update is a későbbi változatokról, amiből volt dzsungeljáró, majd annak egy zebrásított változata is. A sorból a 2010-es Lesney Edition sem maradt ki, mely igazán szépre sikeredett. A Hot Wheels értelmezése is szerepelt már, ami a gyártó profiljához passzolóan nem kis módosításokon ment keresztül. A fenti két gyártón kívül - többek között - a Siku is elkészítette anno a maga Thingjét, amiből nem is olyan rég sikerült egy példányt megcsípnem. A dolog pikantériája, hogy egy turkálóból sikerült megmentenem, potom áron. Először csak a kerekei miatt fogtam meg, amikről azt gondoltam, hogy milyen jók lesznek majd egy Porsche alá, de miután láttam, hogy bruttó két pontkopással rendelkezik csak, így arra jutottam, hogy megy szépen a gyűjteményembe. Gondoltam, ha már elétek tárom, akkor ezt egy összehasonlítós post keretein belül teszem, így a Mattel gyermekei közül két olyannal örökítettem meg, amik még nem szerepeltek a blog hasábjain. Matchbox részről egy hófehér, 2011-ben a Volkswagen nevet viselő ötös pakkban megjelenő példányt, a Hot Wheels részéről a kék 2009-es, narancssárga recolorját választottam. Nagy vonalakban a három kivitelről elmondható, hogy a Matchbox egy átlagos, széria 181-es típust mintáz, a Siku egy lecsupaszított, fapados változatot, míg a Hot Wheels egy erősen átalakított példánnyal indul harcba. Személy szerint nekem mindhárom tetszik, főleg mert mindhárom más stílust képvisel.

 Balról jobbra: Siku, Matchbox, Hot Wheels

A Siku a fém alvázból alakította ki a fényszórókat, cserébe lemaradtak az irányjelzők. A lökhárító csak a Matchbox esetében az alváz része, ugyanakkor tükröket is csak az kapott. A rendszámokban is nagy az eltérés, ugyanis van európai - sárga -, van amerikai - fehér - és van, hogy nincs semmi - narancs.

 

 A hosszuk szinte azonos, a tetőmegoldásuk viszont közel sem azonos

A német modellen nincs ajtó, csak a B oszlop maradt meg. A motorszellőző is rács nélküli ezen a modellen, cserébe nagyon szépek a kerekek és még rugóznak is.

Hátulról nézve nincs túl sok hasonló megoldás. A Siku és a Hot Wheels egyforma, a Matchbox másfajta lámpatesteket kapott, a németen vonóhorog is van, ráadásul a Hot Wheels motorháztető nélküli, sportkipufogós példány lett. A Sikun közel sincs annyi finom részlet, mint a két, jóval fiatalabb modellen.

A belterük is a külsőhöz igazodik, vagyis a sárágáé igencsak fapados - külön tetszik a majrévas az anyósülés előtt -, a fehér egy átlagos Thing beltér, míg a narancssárgáé egy fullextrás belső.

 A Hot Wheels extrája a levehető ponyva

A Siku a kerékrugózás mellett a lehajtható szélvédővel örvendeztet meg minket

Átalakítás Iskola VII. rész - Rozsda

Lassan, de biztosan végre eljutottunk oda, ahol én leginkább otthon érzem magam. A mai napig a számomra legkedvesebb átalakításaim mind rozsdásak. Ahogy wmormo is írta, számtalan módon lehet rozsdás felületet készíteni. Mindenkinek megvan a bevált módszere. Nekem is, bár mindig keresem az új utakat. Az eddigi tapasztalataimat tematikusan mutatom be, nagyjából időrendben.

Fölsorakoztatva állnak most az asztalon az elmúlt év kedvencei. Egyesek talán mérföldkőnek is tekinthetőek. De kezdjük a legelején.

Majorette Simca 1100

Ez volt életem legelső rozsdás autója. Eredetileg nem is készült annak. Csak pár ajtót festettem le más színre.  Később azonban elindult a lavina. Ekkor még csak narancs festékem volt itthon így csak ezzel az egy színnel lett megcsinálva. Akkor nagyon elégedett voltam vele, így sokáig csak ezt az egy színt használtam. A festék felvitelt fültisztítóval csináltam. Mivel nem volt se alapozva se lakkozva az autó így a festék elég sérülékeny volt rajta. Ezért ahol "felpattogzott" ott a fémre kiegészítésként narancsot pamacsoltam fel. A festett részen pedig szintén naranccsal, csíkokat húztam halványan.

Az első. Aki most vág bele először annak ajánlom a fehér színt kezdésnek. Igaz, elég makacs tud lenni, de a narancssárga elkenve rajta elég jó hatást nyújt. De lépjünk tovább.

Norev Volkswagen Golf

Egy-két autó ugyan volt közte és a Simca között, de ott nem történt lényegesebb változás. Egy kisebb ugrást ez a Golf jelentett. Lehet, hogy furcsa, de akkor amikor ezt készítettem még nem hemzsegett annyi fotó az interneten rozsdázott VW-ről. A legtöbb kép ismétlődött. Ennél az autón a rozsdát már két színből csináltam, de csak a motorház kapott belőle. Az első réteg egy fakó barna volt, amire narancssárga került. Az eredmény a mesterséges, savazott elemekre hasonlít leginkább. A felvitelt itt is fültisztítóval csináltam.

A savazott motorház narancssárgával túlsúlyban.

Maisto Porsche 356

Ez az autó volt az, ahol először kapott az egész autó rozsdát, és csak pár helyen volt fellelhető az eredeti szín. Bár még itt is csak két színt használtam, de már erősebb rajta a barna. Itt a végeredményhez már matt lakkot is használtam. Hiszen a rozsda nem csilloghat. Még az alapjáraton matt barna festéknek is jót tett.

Több barna, több matt lakk.

Siku Volkswagen Caddy

A következő darab visszaesés, meg nem is. Visszaesés azért mert itt újra egy színt használtam. Ezúttal azonban a boltban is rozsdabarnaként árult festéket. Azonban előrelépés abból a szempontból, hogy nem a szín került föl előbb a kasznira, hanem a rozsda. A kis részletekben felfestett rozsdát maszkolószalaggal kimaszkoltam, majd azután festettem le. Mielőtt teljesen megszáradt volna a festék feltéptem a papírdarabokat és így a szélénél jobban látszik, hogy a festék alól kerül elő a rozsda. Újítás is meg nem is. Ezután azonban részben megint visszatértem a kaptafához.

Egy szín, de más felviteli technika.

Sokak szerint a rozsdához is legalább annyi, vagy még kicsit több türelem kell, mint egy sima  felújításhoz. Lehet, hogy most sokan ráncolni fogják a szemöldöküket, de én pont azért szeretem, mert gyorsan meg lehet csinálni. A felkent rozsda, mivel matt elég gyorsan szárad. A szín festéket se szoktam teljesen hagyni kiszáradni, mert így a matt lakk kicsit össze tudja ráncolni, ami egy ilyen autónál még előnyként is előjöhet, ahogy a Caddynél is látszik a tetőn. Na, ugorgyunk!

Hot Wheels '65 Ford Mustang

Azt hiszem ez az autó volt az első amit sikerült igazán jól elkapnom. Igaz itt sokat dob a kifúrt fényszóró is. Az viszont nem hiszem, hanem tudom, hogy ez volt az első autó, aminek meghagytam az eredeti festését és arra került a rozsda. A művelet nem bonyolult. Kell egy kis kromofág és egy vékony ecset. Ott ahol úgy gondoltam, hogy egy igazi autó is rozsdásodhat egy kis adagot fölkentem. A felhólyagosodott részt drótkefével eltávolítottam. A fém-tiszta felületre jöhetett a rozsda. Itt már következetesebb voltam. Alulra került a narancs és arra a száradást követően a barna. A motorteret és a hűtőrácsot túlhígított festékkel csináltam meg. Így a legkisebb résekbe is befolyik.

A kifúrt fényszóró és a törött szélvédő csak ráadás.

Majorette Renault 18

Lassan már nem tudom, hogy mit is írjak egy-egy autóhoz. Itt az újítás nem is a technikában hanem az eszközökben történt. A fültisztítót lecserélte a szivacs. Az eredeti szín itt is maradt. Pont annyira volt kopott, hogy rozsdának jó legyen. Az elkészülte után Tommihoz került.

A vörös kerekek erősítik a rat hatást.

Hot Wheels Datsun Bluebird 510 - utcai

Talán ez az autó volt az aminél a legnagyobb váltást csináltam. Itt tértem át a 2-3 színről 5-6 színre. Ezt a technikát használom azóta is, de kicsit finomhangolva. A lényege a következő. Az első felhordott réteg a narancssárga. Ez foglalja el a legnagyobb részt. Azután összekeverek piros, barna, narancs festéket, amihez egy csepp feketét adok. Összekeverve ez a szín adja a második réteget. Ezt azonban egy kicsit kevesebb helyre viszem fel, hogy a perem részeken megmaradjon a rozsda. A második réteg után ugyanebbe a festékbe csöppentek még egy csepp feketét. Újból összekeverem és megismétlem a felvitelt. Ezt még párszor eljátszva az egészen sötétbarnáig megkapjuk a többrétegű rozsdát, aminek a peremén narancs színnel terjeszkedik a friss rozsda.

Többszínű rozsda az egészen régitől a frissig.

Hot Wheels Nissan Skyline KPGC110

Többen mondták már, hogy ez a legjobban sikerült autóm. Vannak olyan részek, amiket szeretek rajta, vannak, amiket nem. Aki először készít rozsdát azt ajánlom, hogy ugyanúgy, mint a kabrió Mustangnál először csak kis részeken marassa fel a festéket és ott pótolja ki rozsdával. Majd csak ott zárja le matt lakkal. Itt is ez történt .Így megmaradhatnak a finom kis részletek, feliratok. Az eredmény elég hatásos lehet.

Az eredeti festék felmarása még hitelesebbé teheti a rozsdát.

Három év alatt eddig jutottam, de még messze a vége. Például nem csináltam még meg azt az autót, ami az összes szakasz legelőnyösebb pontjait ötvözi. Talán az lesz a csúcs. Egyszer. Valamikor. Az biztos, hogy ha elkészül, elétek tárom a tapasztalataimat. Addig is igyekszem minden kis újítást egy-egy újabb átalakítás cikkben leírni. 

Jó munkát és jó szórakozást!

l. rész: Szétszedés, összerakás, futómű

ll. rész: Festési előkészületek

lll. rész: Karosszéria-munkák

lV. rész. Mielőtt a festésnek nekiugrunk

V. rész. Festés

Vl. rész: Dekoráció

Vll. rész: Rozsda

Matchboxon kívüliek: WP-02 Autószállító tréler

Na, ez az a járgány aminek tulajdonképpen nincsen eredetije, tehát nem is lehet arról írni. Viszont eredetiben nagyon sok hasonlót rángatnak maguk után - főleg a nagyobb - autók. A Matchbox kínálatában szerepelt már lószállító utánfutó, motorszállító utánfutó, vitorlázó-repülő szállító utánfutó de autószállító utánfutó még nem volt. Ezért készítettem egyet. A szorgalmas és figyelmes olvasónak már biztosan föltűnt néhány korábbi képen is az akkor még csak díszletként megjelenő szerkezet. Megjegyzendő, hogy a Siku és a Welly gyártott hasonlót, de az enyém kissé filigránabb lett, nem olyan hangsúlyos a szerelvény megjelenésekor, viszont mindene ott van ahol kell. A modelltörténet helyett a hangsúly most inkább a készítésének technikai részletein lesz.

A méretezés teljesen földhözragadt módszerrel történt: próbálgatással, hogy melyik lesz a legjobb méret, legszebb arány

A kialakítás tervezésekor az volt az egyik szempont, hogy egy stabil és nagy teherbírású szerkezet jöjjön létre. Ehhez a dupla tengelyes változat illik. Azért, hogy a súlypont minél alacsonyabban legyen igyekeztem kis átmérőjű kereket keresni alá. Ugyanebből az okból, plató melletti kerékelhelyezést választottam. Az anyaga polisztirol lap amelyet valójában akkorára méretezve vágtam le, hogy egy átlagos méretű kisautó elférjen rajta. Praktikussági okokból a teljes vonóháromszög is a padlólemezzel egy egységet képez, természetesen szintben megfelelően behajlítva a vonóhoroghoz. Az elejére lezárást tettem és némi stabilitást elérendő a két hosszanti élét felperemeztem egy kicsit. 

A sztirollapra fölrajzolt kivágási terv

A tengelyek közét illetve a szélső tartórészüket is lapokból állítottam be olyan távolságot kihagyva a tengelyeknek, hogy kényelmesen mozoghassanak. A kerekek a súlypontban vannak, így megáll magától is és a legtöbb járművel terhelve is. Ha nem, akkor úgy kell fölrakni a szállítmányt, hogy a súlyosabb vége legyen elől, így billenéskor ráterhel a vonóhorogra, ami még jót is tesz a mozgatáskor. A szállítandó autó rögzítését kis lapokkal oldottam meg a tréler elején, egy keréknyi távolságra az elejétől. 

A tengelyek rögzítése

Kész a szerkezet a kerékrögzítő is a helyén van

Önmagában is megáll

Stabilnak tűnik, és az is

Mivel az átlag matchboxnál szélesebbnek kell lennie a tengelyeknek, az eredeti tengelyt elvágtam és újat készítettem, Erre én az iratkapcsot használtam fel. A kiegyenesített kapcsot úgy fogtam be a satuba, hogy csak körülbelül másfél milliméter álljon ki fölül. Ezután kalapáccsal finoman elkezdtem lapítani a végét, úgy, hogy lehetőleg központosan terüljön szét a lezárógomba. Amikor ez megvolt, akkor fölfűztem a kerekeket és a helyére próbáltam őket. Így pontosan a lehetett levágni a tengelyek másik végén a kívánt hosszt. A másik végén levő lezárógomba is hasonló módon készült, mint az előző. 

A tengely egyik végén a zárógomba. Kicsit központosabbra is sikerülhetett volna, de funkcionál

A tengely másik végének kialakítása a satuban, a kerekek fölfűzése után

A sárvédőíveket kis fülekkel láttam el, hogy a meghajlítás után a kerekek előtt és mögött stabilan tudjanak felragasztódni alulról a padlólemezre. A hátsó lámpát a lehajló padlólemez alá készítettem el átlátszó ablakmaradványból, áttetsző pirosra festve. Nem túl hangsúlyos, de ott van ha valaki keresné. Az elejére készítettem egy csörlőt is némi drótkötéllel és kampóval kiegészítve. Ide került még a levágott tengelyvég, mint kézifékkar. A platóra felvezető rámpa tárolása a plató alatt történik, ennek a rámpának csak a vége látszik ki, ezért nem is folytatódik tovább. Kicsit színpadias megoldás, viszont nem nagyon néz alá senki ennek a trélernek olyan igazán szúrós szemmel, ezért lehetett ilyen megoldás. A szín a horganyzott acél színét igyekszik imitálni.

Sárvédőidomok fölragasztás közben

Kerékrögzítés eltakarva

A lámpák ebből a szögből látszanak igazából

Csörlő és drótkötél

A rámpavégek alulról

A rámpából ennyi látszik ki, és ez olyan mintha a teljes hossz alá lenne csúsztatva, mint az igaziaknál

Ha valami, akkor ez biztosan olyan amilyen senkinek sincs, viszont a kisautós világ elengedhetetlen részét képezi ma már. Történelmet nem fog írni, de az elkészítése szórakoztató volt számomra. A fotózáshoz kiegészítésnek, a háttérben, mindenképpen klassz tud lenni. Ilyenkor csak azt sajnálom, hogy viszonylag kevés kisautón van vonóhorog.

Nagyon könnyű a szerkezet üresen

Előfordul, hogy még vonóhorgot is kell csinálni az X5-re

Kissé csalóka a kép, de itt érződik igaziból a kicsúsztatható rámpa hiánya

A Land Rover is tudja húzni

Teljesen leterhelve sem ér le az alja (sík úton)

Színorgia műszakilag előadva, cégcsoporton belül