Változatok egy témára: Matchbox MB-60 Lotus Super 7 vs. MB-03 Caterham R500

A sors úgy hozta, hogy ugyanazon a napon lettem két - valahol ugyanolyan - kocsi tulajdonosa. Lánynevén Lotus Super Seven (MB-60), ahogy ma hívják Caterham R500 Superlight (MB-03), bár ahány cég gyártja, annyi féle képpen hívják. Az egyik egy korosabb, lejátszott példány, a másik egy zsír új, gyári darab. (Bár az eredeti kocsinál a "gyári" kifejezés nem igazán autentikus) A Matchbox két kiadásáról van szó, cirka 40 év különbséggel.

Azért lapos autó mindkettő, nem is kicsit

Maga a kocsi története tökéletesen le van írva itt, ehhez nem kell többet hozzátenni, viszont aki a kit-carok világában annyira nem ismerős, annak ejtek néhány szót erről a műfajról. A kit carokat, vagyis az autóépítő készleteket általában háromféle fokozatban lehet megvásárolni, a vevő képzettségének és/vagy pénztárcájának és/vagy kedvének megfelelően. 

Az alaphelyzet, amikor - a donorautó alkatrészeinek kivételével - az egész alkatrészhalmot, a karosszériát ládákba csomagolva vásárolja meg az illető és mindent ő maga hegeszt, szerel össze. 

Van aki így vásárol autót. Ez a tag szerencsés, mert egy időre minden szabadidejét az autóépítés tölti majd ki

Íme a ládákból kikerült motyó. Csak a megfelelő helyre kell tenni az egyes alkatrészeket avagy LEGO nagyobbacska fiúknak

A második fokozat, amikor a vázat és a kasznit készen kapja, esetleg már futómű részek is vannak rajta és innen folytatja a tulaj. A harmadik – és egyben legdrágább – esetben a gyárban rakják össze a kocsit a vevő igényeinek megfelelően. Nyilván ez a legkevésbé izgalmas egy autóépítő amatőr számára, de vannak akiket nem érdekel a hónapokon át tartó szöszmötölés a garázsban, hanem egyből élvezni akarja a súly/lóerő arányt 10 centivel az aszfalt felett, a SUV-ok felnijének magasságában.

Szép design, jó autóval

A hozzám került két kocsi – meglepő – de a tulajdonképpen ugyanolyan kellene, hogy legyen. Hiszen a Caterham a Lotus Super 7 utódja, replikája, kinek melyik elnevezés tetszik. Vagyis lényegében az eredeti koncepció alapján ugyanazt a kocsit gyártják - többen is -, némi modernebb technikával ellátva. A valóságban is maximum néhány centiméternyi eltérés lehet az eredeti kocsi és a különböző gyártók példányai között. A differencia inkább a részletekben figyelhető meg. 

Nem kicsit térnek el az elvileg egyforma méretű és formájú hűtőrácsok, ez külön tanulmányt érdemelne

A kissé hosszúra nyúlt bevezető után a következő sorokban talán fény derül, hogy miért is firtattam ennyire az eltéréseket és az azonosságokat. A Matchbox 1971-es kiadású Lotusa – talán a léptéke miatt - nekem sokáig „felismerhetetlen” volt. Sokára barátkoztam meg vele, hogy ez az autó tényleg az az autó. Hiszen az én agyamban egy szuper lapos, kisméretű, inkább széles, mint hosszúkás, minimális hátsóval rendelkező sportkocsi élt, ez a sárga kisautó meg egy régi építésű hosszúkás megjelenésű, nagy lapos csomagtartós, leginkább amerikai kisszériás luxuscabrio jellegű autócska volt.

Méretében is egész más a két autó

És itt most egy kis kitérő, egy áltudományos értekezés a léptékekről. Én tudom, hogy gazdaságosan kell gyártani mindent, még a Matchboxot is és ezért alig néhány méretű kerékkel szerelték a kisautókat. Viszont a kerékhez igazították a kasznit, így azonos méretű dobozba befért és közel azonos befoglaló méretű volt mindegyik. Ebből adódhatnak olyan extrém helyzetek, hogy egy nagyobbacska Rolls-Royce ugyanakkora méretű lesz (a kereke is), mint például egy Lotus S7. Ez lehet a megtévesztő az egészben. Ezen túl a – vagy talán ezért is – a karosszéria arányai is torzulnak több esetben. Néhány extra példát említek, és mindenki kedve szerint hasonlítsa össze az eredeti autóval a MB modelljét: pl. BMW 3.0, Ford Capri. Mindkettő egy kecses hosszúkás autó a valóságban ami nem jön át 1:6akárhányas léptékben.

Ezért is örültem meg az új Lotusnak Caterhamnek, mert itt egyből megláttam az arányos, sportos szuperkönnyű karosszériát. Ekkor jött az ötlet egy összehasonlító tesztre. Bár már korábban is volt egy összehasonlítás két Lotus között, azt hiszem az én páros tesztem kissé más szemszögből vizsgálja a kérdést. Mit tudott akkor a modellgyártási technika és mit tud most, ugyanannak a modellnek az esetében. Azért, hogy a karosszéria formákat és arányokat ellenőrizni tudjam, kerestem rajzot a kocsiról. Kétfélét találtam, ami nagyjából stimmel, apróbb (?) eltérésekkel. Az egyik egy műszakibb jellegű, némi méretezéssel ellátott rajz, a másik inkább valamelyik makett matricázási terve lehetett. Ezeket összemontírozva láthatók a különbségek. Én a műszaki rajzos jellegűt vettem alapul a további összehasonlításokhoz. 

A vonalas rajzot éreztem használhatóbbnak és valóságközelibbnek

Az összehasonlításokat – megint csak összemontírozással – a két kisautó fölülnézetével kezdtem. Az arányokkal nincsen baj – mint kiderült – az ördög a részletekben lakik. Kicsit szélesebb orr rész, kicsit keskenyebb kerék, kicsit nagyobb hátsórész és máris egy egészen más kocsit kapunk. (Akárcsak a mai autótervezési trendeknél: ha nincs rajta a jelvény és a lámpák, egyik márka simán összetéveszthető a másikkal) 

Színre színt

Figyelmesen nézve ezek az apróságok erősen befolyásolják az összhatást. Következő lépésben a „műszaki rajzot” tettem a két modell fölé, hogy ha már egymással ennyire nem illeszkednek, akkor vajon egy – eredetinek tűnő – rajzzal mennyire fognak stimmelni. Ami kitűnik, hogy a korai verziónál a kaszni szélessége, hossza, arányai stimmelnek a rajzzal, viszont az utastér mérete és helye erősen elnagyolt, elcsúsztatott. Az újkori kiadásnál ügyeltek az utasrész helyére és méretére, viszont a kecsességre még rátettek egy lapáttal és elkeskenyítették az orr részt. Összességében elmondható, hogy mindkét esetben a kocsik befoglaló mérete jó, a belső arányokon csiszoltak az új megjelentetéskor. És ami a legfontosabb, hogy mérethelyesebb lett a Caterham, a többi autóhoz képest.

Feltűnően passzol a rajzhoz a korábbi modell orra, viszont a "fülke" helye elcsúszott a böhöm csomagtartó miatt

 

A túlkarcsúsított orr rész esetével állunk szemben, a többi eltérés az ingerküszöb alatt marad

Ha a részletekbe belemegyünk, akkor láthatjuk, a műszerfal jónak mondható kidolgozását, a műszerek lyukait. Viszont a kormány erősen elnagyolt ebben az esetben, a sebességváltót meg ne is nézze meg senki mert a termosz méretű váltóbot már az ízlésrendőrség hatáskörébe tartozik. 

Inkább csak a műszerek lyukjait érdemes figyelni

 

Mintaszerűen kivitelezett kormány és sebváltókar, a műszerfal ezúttal vak maradt

Az eredetiben mindkét elem sokkal részletesebben, mondhatjuk igényesebben volt kidolgozva. Az ülésekben nincs nagy differencia. Érdekes, hogy a régin nem voltak első lámpák, ennek gondolom gyártástechnológiai okai lehettek. Viszont az újon nagyon szépek a lámpák, még az index is meg van formázva némi tartószerkezettel együtt. 

Még az apróbb feliratok is tökéletesen látszanak

A hátsó lámpa és egyáltalán az egész hátsó rész korábban nem hasonlított a valósághoz, sosem volt eredetileg ennyire egy tömbből az egész. Most ezt is szépen kidolgozták, még a tanksapkát is. 

Ez a sosemvolt hátsórész megmintázásának esete. Valószínűleg már a műszak vége felé járt a mintázóember és összecsapta

Itt viszont minden ki van munkálva, még a tanksapka is

Ami a legjobban megragadott az egész autó megjelenésében az a finom tamponnyomatok minősége. Érdemes elidőzni a feliratokon és a motorháztető elején levő „7”-t ábrázoló Caterham logó finom kidolgozásán.

Finom, precíz dekoráció, még a recéken is

Ez már olyan apró betű, hogy a fotógépem optikája sem bírta már befogni

Összességében szerintem egy nagyon szép és ami nálam fontos, hogy egy arányos autó sikeredett a régi modell felújítása-átalakítása-finomítása során. A modellre nézve valóban elhiszem, hogy az egyik legjobb súly/teljesítmény arányú autó modelljét tartom a kezemben, átjön teljesen ez az érzés. Azt azért elmondhatjuk, hogy gyerek kezébe nem való, nem az a játszós típus, a filigrán kialakításával, a finom részleteivel.

Mintha nem is ugyanaz a kocsi lenne

Oldalról egyik sem rossz, csak nem kompatibilisek