Olyankor döbbenek rá, hogy hogy száll az idő, amikor egy olyan autóról írok, ami már szerepelt e lapokon és rádöbbenek, hogy az nem hónapokkal ezelőtt volt, hanem évekkel. Konkrétan ez esetben két éve, hét hónapja és öt napja. Nagyjából ezóta vadásztam New York klasszikus taxijának, a Checkernek egy sárga változatára épeszű áron. A minap elejtettem a vadat!
Típustörténet és egyebek ügyében ajánlanám a zöld verzióról készült postot, bár ott is bátran ellustálkodhattam a típus történetét, mert Alecwolf az Autótörténelem blog pontifex maximusa kitűnő postot jegyez ez ügyben, tessenek a minőségi olvasnivalóért felkeresni az oldalt!
Az e lapokon korábban már szerepelt zöld változat a típus Matchboxként méltánytalanul rövid, az 1-75 szériában mindössze hároméves történetének utolsó verziója 2006-ból. Az előző két évben sárga volt a Checker, mint ahogy azt New York taxijaitól elvárná az ember. Az MB-04 számmal megjelent verzió a kettő közül a sonka a szendvicsben, tehát a 2005-ös és a két verzió közül a sötétebb, narancsabb sárga. Nagyjából ugyanazokat az erényeket és hátrányokat tudom róla felsorolni, mint a zöld testvéréről: Fáj a szabadjelző kifestetlensége, a csiricsáré kerekek, az elnagyolt belsőtér és a festetlen világítótestek, ugyanakkor nagyon jó az oldalsó festés, az első ajtókon a díjszabástáblázat, a pepita csík és a Checker logó. (Apropó, ti ismeritek a pepita szó történetét? Az apró, sötét és világos kockákból álló mintát a spanyol Pepita de Ortega táncosnőről nevezték el, aki 1853-ban ilyen mintájú kendőjében nagy sikerrel lépett fel Magyarországon.)Ami a még létező verziókat illeti, amerikai Superfast kiadásokban létezik egy, kettő, három olyan változat, amit nagyon szeretnék birtokolni, mert nagyon jól sikerültek, leginkább a régi vékony, Superfast kerekek miatt.
Mázlim volt ezzel a példánnyal, mert szinte tökéletes állapotban van – a szabadjelzőjére ejthették egyszer – és nem is volt drága.
Az orra még elviselt volna egy kis festéket, mint ahogy a szabadjelző is.
A Checker embléma nagyon feldobja.
A csiricsáré diszkófelnik nem állnak jól nekik, de az első ajtókon lévő tarifatáblázatot imádom. Ciki, hogy én az ilyesmit már nem tudom elolvasni nagyító nélkül?
A hátsó világítótesteknek is jót tenne egy kifestés.
A beltér nagyon elnagyolt.
Három év alatt az 1-75 sorban háromféle számozása volt. Ebben a blisterben a bónusz a kincsesládában egy matrica. (Forrás: Index fórum.)
(Az eleje- és vége-főcímek, az 1978-ban startolt, egészen 1983-ig futó, remek, Taxi című sitcomból valóak. Ha belé botlotok és szeretitek az olyan szituációs komédiákat, mint a Cheers, vagy akár a Jóbarátok, akkor érdemes a figyelmetekre. Az outtróban vegyétek észre a sztáresőt!)
10 megjegyzés:
Egyik kedvenc egydolláros Matchbox-om - a zöld párjával együtt. Már jó ideje megvan mindkettő, és úgy érzem, szegényebb lennék, ha nem lennének meg. van pár ilyen "kötelező darab", amiknek sztem mindenkinél meg kell lenni...
Egydolláros?
Aha. Néztem az ebayen, most is van kettő darab hasonló áron, jó, még nincs vége egyiknek sem, de Hero City-s kivitelben nagyjából így mennek ezek. A Superfast persze más dimenzió. Sokkal drágábban vetted?
Ja, neeem, olcsóbban vettem, mint amennyiért egy ilyen ideér külföldről. Egyszerűen csak nem esett le, hogy mi az hogy "egydolláros Matchbox".
Vili. Az persze alapszabály, hogy egy darabokat nem rendelünk az óceán túloldaláról :)
Mesélj nekem az amerikai beszerzésekről! 8-p De nem titok, 400 forint volt.
Sajnos nálam is fájó dolog a hiánya.
A 400 forint erősen kedvezőnek mondható...
Rájen: Hogy egy klasszikust idézzek: "Valósággal megmosolyogtató!"
Szinte fáj, hogy akkor gyártanak le egy tipikus vagy bármilyen modellt, amikor az már rég nem rója igaziból az utakat, de amíg hozzá tartozott az utcaképhez addig persze sehol nem lehetett kapni, mert nem volt. Erre mondják, hogy jobb későn mint soha?!
Megjegyzés küldése