Tudom hogy ez némileg eltér a blogon bemutatott járgányok méretarányától, de remélem azért nem veszitek zokon ha megosztom veletek a legutóbbi... Inkább úgy mondom, hogy a sok futó közül az egyik projectemet.
Nagy kedvencem a pedálos Moszkvics, jó pár darabot elkoptattam gyerekkoromban, így mostanában sem hagy hidegen ha szembejön egy egy példány. Az eddigiek közül amiket sikerült szereznem, egyik sem volt olyan, amit az ember nekiáll szétfaragni, egy eredeti közeli állapotút azért mégsem illik. :) Ezért a konkrét példányért egy évet könyörögtem a zalaegerszegi színház díszletfestőinek, aztán végül tegnap beadták a derekukat – az enyém lett. Egy tálca Stefi, meg 4 doboz alkalom mentes sör volt a végső alku, szerintem ennyit megért.
Típusa a szakirodalom szerint pedig egy második szériás gép, régi fajta kerekekkel, meg krómlökhárítókkal, miegymás. A festése – lévén hogy egy eléggé ecset-, illetve festék centrikus csapatnál pihent – felül citromsárgából pirosba átmenő zománc, alul pedig valami kékes árnyalat, fehérre mázolt díszléccel, jó vastagon lelakkozva. Valamint az azóta ráfújkált, meg ecsetelt “színpróbák”.
Az első lépés ezeknek a ráfújkálásoknak a letakarítása. Ez nitro, és egy rongy segítségével viszonylag könnyedén ment, és mivel lakkozott volt a felület, így előbujt a valamikori szép narancs szín. Az alsó kéknek viszont mennie kellett. Gyors maszkolás, aztán ciccc-ciccc meg némi szíííííí, és máris díszléctől lefelé matt fekete rücsi lett, hiszen cubano-mobil a végső cél. :) Aztán miután ez megvolt, General Lee-narancspirossal (zománc festék felesben lakkal, kifejezetten felni csíkozásra tartva) lett feldobva a matt fekete. Jön majd még rá matt fekete matricából is egy csík, meg egy „africola” logó a motorháztetőre, felnifestés, króm dísztárcsák, meg hozzá lesz ültetve az eleje is a seggéhez. Mihelyst időm engedi, folytatom.
Így szereztem
Maszkolás
Szerintem szép ez a szín így
Mattul az alja
Csíkosodik
A kasztni olyan amilyen, kicsit olyan kubai a hangulata nekem :)
Majd megy még rá egy matt fekete csík is
A kasztni olyan amilyen, kicsit olyan kubai a hangulata nekem :)
A minta
4 megjegyzés:
Jó régóta vágyom én is egyre, kiskoromban egy zöldet hajtottam, ami azóta az enyészeté lett, de mivel vagy 10 éve újra divat ezeket felújítani, a donorok ára az egekbe szállt. Kár.
Azért örültem nagyon ennek a postnak, mert nagyon vágytam egy ilyenre gyerekként, de sohasem kaptam meg. Szóval szívemnek kedves látvány még mindig, de sajna ma már nem férnék bele egy ilyenbe.
Nekem is volt egy, amit már kb. 20 évesen kaptam (a járgány volt 20 éves), valaha zöld, aztán apum felújította, fehér lett, új szélvédő volt benne. Később odaadtuk unokatesómnak (mivel övé volt kiskorába). Ez volt kb. 7-8 éve. Majd valamikor megkérdezem tőle, hogy megvan-e még.
Nekem nem volt ilyenem, az utcánkban is csak egy gyereknek volt, ezért csak az óvodában tudtam kiélni magam, ahol út is volt hozzá.
Nagyon tetszetősre sikeredik az átalakításod.
Megjegyzés küldése