2010/11/30

Matchboxon kívüliek: Welly Volkswagen Microbus (1962)

Félretettem a kínai Welly modellek méltatását, pedig egy közepes kontingenst fogadtam be belőlük a közelmúltban. Ennyi idő elteltével már nem tartom kritikusnak a Welly tömeget, úgyhogy most ismét előhúzok egy jól sikerült darabot tőlük. (Már elkönyveltem azt is, hogy sohasem foglak meggyőzni benneteket, hogy ázsiai barátaink nem minőségi, hanem mennyiségi gyártók.)

Microbus
A Volkswagen Type 2, T1 történetével kapcsolatban két régebbi postot is ajánlanék a figyelmetekbe, bár az egyik inkább a Type 2, T2-ről hivatott szólni, cserébe a másik egy Matchboxhoz kapcsolódik még a regular wheel időkből. Így a típusismertető oroszlánrészét letudtam, de a Microbus még tisztázásra szorul. A Wikipédia szerint a mikrobusz egyrészt a VW Type 2-ők beceneve, de 1950-ben kihozták a Microbus-t, mint változatot.

A típus alapvetően teherszállítónak indult, de rájöttek, hogy igény lenne személyszállító, illetve vegyes felhasználhatóságú változatokra is. A teherszállító kivitel könnyedén felismerhető, nincsenek ablakok az oldalán és természetesen a raktérben nincs kárpitozás.

A hierarchiában következő modell a Kombi, melynek mindkét oldalt három ablaka van, arra tervezték hogy utasokat és rakományt is szállíthasson és opcióként nem túl kényelmes, de cserébe könnyen kikapható-visszaszerelhető üléssor is rendelhető volt hozzá a hátuljába.

Ezzel megérkeztünk a sorban következő verzióhoz, a Microbus-hoz. Ez már csak személyszállításra szánt, általában három-három ablaka van oldalt, a belső tere kárpitozott, a tető pedig alapértelmezett felszereltségként szövet, vagy műanyag belső borítást kapott. A gyárból krómozott „kutyatál” dísztárcsákkal és kéttónusú festéssel került ki. (A további verziókat most az egyszerűség kedvéért ne birizgáljuk!)

A Welly jó!
A fenti ismertetőjegyekből azt kell mondjam, hogy a Welly egészen jól teljesít Microbus ügyben. Az ablakok száma rendben, a kéttónusú festés szintúgy, egyedül az első lökhárítóba tudok belekötni, mivel azon kéne lennie egy felül futó, ívelt csőnek is. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ez egy játékszer, úgyhogy ennyi bőven belefér. A részletek kidolgozottsága teljesen rendben van, a krómosan csillogó első fényszórók kimondottan tetszenek, a VW emblémáról már nem is beszélve. A modern kerekekkel kapcsolatban egyszerűen nem tudom mit gondoljak. Egyfelől el kell ismerni, hogy jól állnak neki. Másfelől nem tudom kiverni a fejemből, hogy mennyivel szebb is lenne ez a színösszeállítású kisautó az eredeti, „kutyatál” dísztárcsás kerekekkel! Azzal együtt egy igényes, aprólékosan kidolgozott, jó arányú kisautót kapunk a Wellytől a pénzünkért a Matchbox-Hot Wheels árfekvés alatt. Azt viszont, hogy mitől volt fontos kiemelni, hogy 1962-es évjáratú darabról van szó, azt ne tőlem kérdezzétek!

Welly Volkswagen Microbus, közel tökéletes, pedig csak játékszer.
Az első lökhárító nem pontos, de tulajdonképpen elmegy.
A részletek jók.
A Microbuson sem vezet mindkét oldalt ajtó az utastérbe.
Hátul már nem olyan részletgazdag, de a világítótestekre még mindig jutott egy kis piros festék.
Nagyon szeretnék a modernek helyett olyan kerekeket, mint amilyen az eredetin is volt. Bár a modern felnik sem állnak neki rosszul.
 
Végül pedig reklám! (Igaz, nem az összes változatról és a Microbus sincs benne, csak a Kombi.)

2010/11/28

Matchbox MB-72 Ford Transit

Tegnap, amikor végre sütött egy kicsit a nap, nem voltam itthon, ezért fotózni sem tudtam – ellenben lett téli gumi az autón –, úgyhogy kénytelen-kelletlen konzervfotóból fogok dolgozni.

Tulajdonképpen egyfajta adósságot tudok le azzal, hogy a 2008-as, MB-72 Ford Transitra végre sor kerül hiszen egyetlen aktív szerzőtársammal, porschéval mindketten szeretjük a márkát is, meg ezt a konkrét modellt is. (Arról már ne is beszéljünk, hogy a blogoló cimborák már mind letudták ezt a darabot, és most csak azért nem szerepelnek itt linkek mert a Blog.hu-s webnaplók között keresni akkora élvezet, mint sajtreszelővel rej... Áhh, nem írom le, ez egy családbarát blog, aki látta Ford Fairlane kalandjait, úgyis tudja, hogy igazából arra gondoltam, hogy akkora élvezet, mint Zuzu Petalsszal beszélgetni.) Amit nem szeretünk, az pont ez a konkrét kivitel.

Mivel a fentebb linkelt postokban az érdemi információ már szerepelt erről a típusról, pontokba foglaltam e darab erényeit és hátrányait.

Menő:
  • Matt fekete festés.
  • Rendőrségi SWAT (Speciális Fegyverek és Fejlett Taktikák), magyarul kommandós egység.
  • A hatküllős felni feketén, króm díszítés nélkül.
(A szélvédőből kialakított első világítótest és a taktikai csapásmérő molnárkocsi, illetve a szendergő K9 nem számít, az típusadottság.)

Nem menő:
  • Festett megkülönböztető jelzések az oldalán, amit egyrészt ledarálna a tolóajtó, másrészt a tolóajtóra is jutott belőle. Egy rendőrségi járműnek legyen tisztességes fényhíd a tetején – ami 2002-ben még sikerült is egy hasonló darabon – de se 2008-ban, se 2009-ben nem jött össze.
  • Emergency Response (kb. vészhelyzeti reagálás) felirat. Egy SWAT egység mi a búbánat másra alkalmas?
  • Egy kis Ford Transit, mint kommandós bevetési egység? Ne már! Hányan férnek el odabent felszerelésestül? Egy kövér kommandós, vagy három ázsiai?
Nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de szerintem ez a darab béna, ami azért bosszantó, mert akár piszok jó is lehetne.

Matchbox MB-72 Ford Transit, 2008-ból. NRFB és több képet sem vagyok hajlandó rá pazarolni. Gáz.

2010/11/27

Matchbox MB-88 GMC Tow Truck

A már jól ismert GMC Wrecker 2000-ben az 1-75-ös sorozatba nem került bele viszont az 1-100-as sorban megtalálható. A sorban ő volt az MB-88-as, a nevét illetően pedig a GMC után a Wrecker helyett a Tow Truck szavakat használta a Matchbox. A zöld fényezést gazdagon feliratozták a dekoráció mellett, a telefonszám amerikai módi szerint lett feltüntetve. Apró érdekesség, hogy a szélvédő ezen nem matt műanyag, így egész jól megcsodálhatjuk az üres belteret. Mivel külön bejegyzést szerintem nem érdemelnek, így most itt megragadom az alkalmat, hogy megmutassam kettő, már korábban kitárgyalt változat eltérő verzióit. Az egyik a tavalyi ötös csomagban megjelent lila vontató, amit a Matchbox kétféle kerékvariációval, valamint másfajta dobozban is kiadott. Erről ugyan volt már szó nálunk korábban, de most meg is tudom mutatni, ugyanis a terep kerékkel szerelt változatot is sikerült beszereznem. A másik páros onnan ered, hogy a kopottas gyerekkori darabom mellé szerettem volna egy hibátlant is. Nem teljesen ugyanazt sikerült beszereznem, ugyanis az újoncnak nem krómozott az eleje. Ennek oka, hogy az alváza műanyag helyett fém, ami a súlyán is érződik. Egy kis lámpafestés után akár mehetne is a Lesney Editionba.

Ron is a GMC-t választotta
A szélvédő nem matt, így egész jól látni a beltér ürességét
Aszfaltra és földútra való kivitele is van
Elég szembeötlő a különbség
Felül a műanyag, alul a fém
Ennek még szép fehér a platója és a gémje
Matchbox MB-88 GMC Tow Truck

Dél-Korea piciben

Nem kicsit lepődtem meg, mikor a Toy Collector oldalát böngészve három Dél-Koreai járművet mintázó kisautókat találtam. Igaz, nem egy nagy minőségről árulkodnak a képek, de nekem tetszenek, igazi kuriózumok az 1:6x-es méretarányú kisautók világában. A kerekek miatt azt hittem, hogy a Welly készítette őket, de nem találtam erre utaló nyomot. Az itt található testvérei közül pedig némelyik a Realtoy-hoz hasonló kerekeken gurul - van köztük egy Matchbox-ra erősen hasonlító buldózer is. Szívesen látnám ezeket a típusokat - és hasonlóakat is -, ha nem is a Matchbox, de mondjuk a Realtoy kínálatában, akik már úgy is számos hiánypótló típust megalkottak. Mint nevesebb cég, a Hot Wheels is készített már Hyundai-t, de azok még sem nevezhetőek a hétköznapi ember autójának. Ti hogyan viszonyultok az ilyen hétköznapi autókat mintázó járgányokhoz, vennétek, netán vágytok ilyenekre?

Hyundai Atos és Daewoo Matiz (kép: matchboxperu.com)
A Matiz-t szívesen birtokolnám (kép: matchboxperu.com)
Hátterben egy Daewoo Lanos, elöl két Hot Wheels Hyundai, egy Concept és egy Tiburon (kép: matchboxperu.com)

2010/11/26

Átalakítás: Rosszul csinálod!!!

Rosszul csinálod. Azt hiszem ez egy Majorette nyergesvontató volt, mielőtt sorozatvető lett volna belőle.

2010/11/25

Matchbox MB-08 1975 Chevy Stepside Pickup

Az idén megjelent, farmos témát felölelő pakkból már mutattam a traktort és a rovarirtó verdát, mostani páciensem is innen származik - a címben levő számozás a premier verzióra utal. Szinte elengedhetetlen kelléke egy farmnak egy kisteherautó, ott - is - igazán hasznos segéd. Ezt a célt jelen esetben egy 1975 Chevy Stepside Pickup látja el, a Bros Farms színeiben. Az eddig bemutatott példányokkal egyetemben ez is nagyon tetszik, jól megy hozzá az egyszerű dekoráció. A belső tér a már jól megszokott barna színt kapta - gondolom a plató fa burkolata miatt - és a kerekek is a már megszokott, jól eltalált, univerzális fajtából valóak.

Nincsen farm pickup nélkül
Szinte minden dekoráció jól áll neki

2010/11/23

Kultúrális, művészeti post, közszolgálati jelleggel: Metropolis II

 

A fenti videón, mely a művész stúdiójában, a kaliforniai Topangában, Chris Burden kinetikus szobra, a Metropolis II látható, egyelőre még félkész (se) állapotában. 2006-ban kezdte el építeni ő és nyolc asszisztense a Metropolis II-őt, melyen ha kész lesz, 1200 autó fut majd rajta 18 sávban, valamint 13 vonat. Épületek is kerülnek majd rá fa építőkockákból, LEGO-ból és Lincoln Log-ból. Úgy tervezik, hogy két hónapon belül elkészül, kiállítva pedig a LACMA-ban lesz majd valamikor a közeljövőben.

2010/11/21

Matchbox MB-42 1957 Ford Thunderbird

„Nos, a lány megkaparintotta apukája kocsiját
Mikor begurult a hambishoz
Úgy tűnt, teljesen elfeledkezett a könyvtárról
Pedig apucinak azt ígérte
A rádió bömbölt miközben
Olyan gyorsan elhúzott cirkálni ahogy csak tudott

És a lány remekül, remekül, remekül érzi magát
Míg apa el nem viszi a T-Birdöt”
The Beach Boys: Fun, fun, fun (A fordításban nyújtott segítségért köszönet a művésznek, akit korábban The Ritchfieldernek hívtak!)

Javában dúlnak az ötvenes évek. Az amerikai gazdaság dübörög, és úgy fest mindenre van pénz a tengerentúlon – még az olyan értelmetlen hívságokra is, mint a hidegháború. 1954-ben dobja a piacra a Ford a Viharmadár – vagy röviden T-Bird – első generációját. Soha többé nem fog senki olyan sokak számára elérhető – vegyük észre, hogy egy Fordról van szó és nem egy szupersportautóról – kocsit gyártani, ami 4,6 méter hosszú, de csak kétüléses. A már akkor is póráz nélkül szaladgáló marketingesek új kategóriát fundálnak ki az inkább luxus, mint sportautónak – itt előzetesen közbeszúrnék egy „muhahahahahát” – „személy(i) luxus autó”.

1955
A Thunderbird élete 1953-ban kezdődött, mint a Chevrolet új sportkocsijára, a Corvette-re adott határozott és gyors válasz: Az ötlet megszületésétől a prototípus elkészítéséig nagyjából egy év telt el A hasonlóságok szembeszökőek, ugyanakkor a különbségek is. A T-Bird is kétüléses és lenyitható tetős, de míg a Corvette alapvetően sportkocsinak készült, a Viharmadár valami más. Lóerőnek ez sincs híján, de a mellékelt (lásd alább) brossúra nem egy sportautó imázsát sugározza, hanem az ötvenes évek, „hölgyeknek fejkendős, amúgy a helyük a konyhában, uraknak jólfésült-kalapos-pipázós”, amerikai álmát közvetíti, amitől nekem amúgy konkrétan borsódzik a hátam, de hát ízlések és pofontok mint tudjuk különböznek. A T-Bird értékesítését – mint 1955-ös modell – 1954 október 22-én kezdték meg. A FoMoCo a Thunderbirdöt lényegesen több luxus és kényelmi felszereléssel látta el, mint a Corvette-et a GM, és inkább ezekre koncentrált, mint a sportosságára. Az autó kivételesen jól fogyott az első évben, huszonháromszor többet adtak el belőle, mint a Corvetteből (Thunderbird 16 155 – Corvette 700). Mielőtt elájulnánk a Ford teljesítményétől, azért azt fontos látnunk, hogy ezt a tényt az is erősen befolyásolja, hogy az első generációs Corvette rengeteg sebből vérzett, amit a fentebb már linkelt postban részletesen tárgyalok is.

Az autó bizonyos stílusjegyekben – egyszerű kör alakú fényszórópár elől és hátul, a konkurensekhez képest egészen visszafogott függőleges vezérsíkok – emlékeztet a kortárs Fordokra, ugyanakkor sokkal „soványabb”, mint azok. A sportos képet olyan apró csalásokkal is erősítik, mint a nem funkcionáló légszipoltyú a motortetőn, vagy a 150 mérföld per óráig skálázott – ez mint tudjuk 240 kilométer óránként – sebességmérő. A Thunderbird azonban számos alkatrészt rejteget a sportos rucija alatt, ami teljesen hétköznapi, a „jó munkásember autója” Fordokból érkezik. Az alváz sok másik autónál használt típus rövidített változata, míg a 4,8 literes, V8-as Y blokk a Mercury divíziótól érkezett.

Az első éves T-Birdöt a Ford méltán könyvelhette el sikerként ezért nem is nagyon birizgálták az 1956-os modellévben. A legfontosabb és legszembetűnőbb változás – ez a momentum fontos lesz majd a későbbiekben, szóval próbáljunk meg emlékezni rá –, hogy a hátsó lökhárító fölé szerkesztették, az úgynevezett „continental stílusú” (continental wheel, continental style) pótkeréktartót, hogy több helyet csináljanak a csomagtartóban. A népszerű legenda szerint az egész dolog onnan jön, hogy Henry Ford II nyafogott, hogy nem férnek el a saját T-Birdjében a golfütői. Mindössze arról az apróságról feledkeztek el, amit mindannyian tanultunk fizikaórán, miszerint az erőnek karja van. Az amúgy is iszonyú hosszú farral bíró autó, a hátsó tengelyen messze túlra helyezett míves pótkeréktartótól és pótkeréktől borzasztóan farnehéz lett, ami kormányzási problémákat okozott – az autó hajlamos lett arra, hogy bizonyos helyzetekben megpróbálja elemelni az orrát az útról, ami ha nem is sikerül neki, azért aggasztóan csökkenti a kormányzott kerekek tapadását, ami az álmoskönyv szerint sem jelent jót. Az autóipar nem az a hely, ahol be szokták ismerni a hibákat, ezért a holmi 1957-re mint feláras opció maradt meg – nehogy már azt gondolja a T. közönség, hogy elszúrtak valamit –, de a pótkerék alapvetően visszaköltözött a csomagtartóba, amihez áttervezik ezt a részt – tán tényleg azért, hogy elférjenek Henry golfütői?

Ami a többi változást illeti, ami még 56-ból említésre méltó, hogy az erőműből még nagyobb is rendelhető lesz hozzá, egy 5,1 literes V8-as. Az Y-blokk 212 pacit produkál, ha háromsebességes kézi váltóval párosítják és 225-öt, ha szintén háromsebességes Ford-O-Matic automatával. Az opcionális üvegszálas keménytető kör alakú oldalsó ablakokat kap a jobb kilátás érdekében – állítom jól néz ki.


A Thunderbird nevet számos más, nem kevésbé érdekes közül választották az autónak. Az elvetettek közt felmerült az Apache (Apacs) – ami a P-51 Mustang vadászgép földi célokat támadó, illetve zuhanóbombázó változata (A36 Apache/Invader) volt, azt meg pontosan tudjuk, hogy a Mustang mely autónak kölcsönözte a nevét –, Falcon (Sólyom) – a Chrysler épített egy ilyen nevű koncepcióautót akkoriban, amiből ugyan soha nem lett sorozatgyártású modell, de a névhasználati jog az övék volt –, Eagle (Sas), Tropicale (Trópusi, bár ez franciául van, nem angolul), Hawaiian (vizigót - szóval egyértelmű mi ez) és Thunderbolt (Mennykő, bár ez is utalás egy sikeres és meglepően sokáig hadrendben tartott második világháborús vadászgépre, úgy mint a listából több más is harci repülőgépek nevéből jön).


57-re ismét történik pár változtatás, az első lökhárító új formát kap, megnő a hűtőrács és a vezérsíkok is, bennük a hátsó világítótestek is. Az előbb említett 5,1-es blokk lesz az alapmotor, már 245 paci leadására szteroidozva. Az opciók listáján ugyanez a blokk, négytorkú Holley karburátorral és Paxton kompresszorral – ez utóbbi ismerős lehet a Corvette sztoriból – már 300 lovas ménest szabadít az aszfaltra – érdekes, hogy ezt a kivitelt csak kompresszor nélkül említi a mellékelt brossúra.

1957 az első generációs Thunderbird utolsó modelléve, amikor az autóból 21 380-at értékesítenek amivel a cég több mint elégedett, ugyanakkor úgy érzik, hogy még több eladása is menne, ami az autó lényeges áttervezéséhez vezet. 1958-ban a Thunderbird már négyüléses és... Nos, innentől kezdve szerény véleményem szerint iszonyú rút. Az első generáció kecsessége tovatűnik és egy sokkal durvább vonalú, ragadozó külsejű, fennhéjázó autó születik – de ez már egy másik történet.

Na most, vagy nagyon értenek hozzá, vagy nagyon nem!
A Matchboxnál 1982-ben debütál az 1957-es Viharmadár, mint MB-42. A karosszéria piros, az alváz és vele az első-hátsó lökhárítók, illetve a hűtőmaszk festetlen fémszínű, míg a beltér fehér. A színösszeállítás teljesen elfogadható és jellemző egy T-Birdre, csupán egyetlen bibit lehet rajta felfedezni. Úgy van, a continental wheelt! Bevallom, hogy én magamtól nem figyeltem fel erre a dologra, az egész Ikarus256 kolléga érdeme, aki nem mellékesen egy kifogástalan, dobozos darabot birtokol ebből a modellből, míg az én példányaim a legjobb indulattal is csak fillernek tekinthetőek. A Matchboxnál jó érzékkel azt az évszámot akasztották a modellre, mely évben ez a nem kicsit feltűnő alkatrész a lehető legkevésbé jellemző. Két dologra tudok gondolni ezzel kapcsolatban: Vagy megint az történt, hogy a lehető legnagyobbat akarták „mondani”, amit a modell elvisel, a legnagyobb teljesítményű motorral, a legkívánatosabb modellévben, csak nem tudták – vagy nem törődtek vele – hogy a T-Bird feltűnő kiegészítője ebben az évben nem jellemző, vagy pontosan tudták, hogy bár nem jellemző, opcióként létezett még ekkor is. Ettől eltekintve a modellt tekinthetjük tökéletesnek ebben a méretarányban és a játékszer kategóriában. Szépen rugózik, a 82-es premiermodell pedig több mint vonzó. Az 1984-es kéttónusú inkarnáció sem lenne csúnya, ha a motorháztetőre nem került volna fel a viharmadár és az az ostoba és így akár helyesírási hibának is tekinthető felirat – mert nem mindegy, hogy Viharmadár, vagy vihar és madár – a csomagtartó fedelére.

Egy nagyon érdekes és felettébb ritka – legalábbis nekem nem ugrik be más Matchbox öntvény, ami ilyen karriert futott volna be – tulajdonsággal is bír ez a T-Bird értelmezés. 1982 és 1987 között fém alvázzal futott az 1-75 sorozatban az Egyesült Államokban, mint MB-42 – az utolsó évben pedig RoW területen. Itt következett könnyű 13 év kihagyás, bár ez idő alatt is fel-felbukkan spéci kiadásokban, míg 2000-ben visszatér az 1-75 szériába az USÁ-ban, mint MB-16. Ekkor már ugyan műanyag alváza van, de ez ugyanaz az öntvény és nem pedig ugyanannak a modellnek az újra megmintázása! Tessék csak megnézni tüzetesen! Itt megint kimarad hét év és újra visszatér az 1-75-be, mint MB-27 és nem csak az Egyesült Államokban, de a RoW területen is. Úgy fest a karrierjének ezzel még nincs vége, spéci pakkokban tavaly és tavalyelőtt is felbukkant.

Sajnos az én példányaim egyértelműen filler állapotúak, de megígérhetem, hogy ez nem marad így örökre!

Matchbox MB-42 1957 Ford Thunderbird, 1982-ből.
Látott szebb napokat, kétség kívül ez csak egy filler.
Nem helytelen ebben a modellévben, de semmiképp sem jellemző a "continental wheel". Viszont kapott Thunderbird emblémát.
A kéttónusú festés még csak-csak elmenne, de sem a felirat...
... sem a madár nem hiányzott rá. Ízlésficam 1984-ből.
Szervizes csávónak lesz velük melója.
A Thunderbird brosúrája egyenesen 1957-ből.
A fehér cool volt már akkor is, na.
Számolja össze az itt szereplő, a nevében a "matic" kifejezést tartalmazó holmikat! 34 színkombináció...
... köztük RÓZSASZÍN is! Wháááá!

2010/11/18

Tomica az Auchanban

A minap jártam a soroksári Auchan-ban, ahol megakadt a szemem egy dobozon. Valami fura volt rajta, míg le nem esett, hogy egy Tomica terméket tartok a kezemben. Nem kicsit lepődtem meg rajta. Remélem ez csak a kezdet, aminek a végén majd a normál sorozat is megjelenik kis hazánkban. Könnyű dolga nem lesz, ugyanis míg egy Matchbox vagy Hot Wheels ötös pakk átlagára 2200 forint körül mozog, addig ezt a négytagút 6xxx-es áron vehetjük birtokba.

Tomica szett az Auchanban

2010/11/16

Átalakítás: Matchbox Car Transporter Trailer

Gyerekkoromban egyetlen Convoy sorozatú Matchboxom volt, aminél a trailer egy lowloader volt. Szerettem, mindenfélét pakoltam rá, mint rakomány, de mindig is zavart, hogy keskeny, illetve rövid a lapos rész benne. Ebből kifolyólag, egyből megláttam a lehetőséget egy hiányos Car Transporter Trailerben, mikor az elém vetette magát. Igazából nagy erőfeszítést nem igényelt az átalakítása, a felső szintet tartó részt kellett csak lefűrészelni, utána picit szépíteni a vágás nyomait, majd újrafesteni. Így utólag már szerintem a peremet sem hagynám rajta, akkor még egész jó ötletnek tűnt, főleg, hogy így az oldalfalon az élek eltüntetésével nem kellett vesződnöm. A végeredmény egy jó kis munkagép szállító trailer lett, amire jóval nagyobb dolgok is ráférnek, mint a keskenyebb lowloader trailerre.

A kiindulási alap
Megfosztva a felesleges alkatrészektől
A peremet lecsúszásgátló jelleggel hagytam meg, bár lehet, hogy nélkülük még jobban mutatna
Ilyen lett a végeredmény

2010/11/15

Matchbox MB-41 Racing Porsche Cadbury's

A Matchbox Porsche 935-ös modellje már régi szereplője az oldalnak, néhány verziója szerepelt már nálunk. A mostani arab egy eredetileg Code 2-es darab, amit csak a gyártótól lehetett megvásárolni, amit egy kis fehér dobozkába csomagolva juttattak el a megrendelőhöz. Később azonban, a szokásos kék dobozba is csomagolták, ahol már a nagyérdemű is könnyen hozzájuthatott. A Code 2-es fehér alapszínre egy lila dekoráció került fel, ami megegyezik a Cadbury csokoládégyár Buttons nevű termékeinek a csomagolásával, amit a feliratok is megerősítenek.

Csokireklám Matchbox méretben
Matchbox postadoboz (kép: eBay)

2010/11/14

Mások gyűjteményei: Vatera - Matchbox Big MX

A Vaterát böngészgetve találtam ezekre a szettekre - Horatio67 kínálatában -, melyeket különlegességük okán találtam érdemesnek arra, hogy elétek tárjam. A Matchbox úgy gondolhatta 1971-ben, hogy fel kéne dobnia az akkori SuperKings kínálatát. Ennek az eredményeként született meg a Big MX sorozat. Itt a járművek mozgatható részeit olyan mechanikával látták el, amit kívülről, egy úgynevezett aktivátorral kelthetünk életre. Ez tulajdonképpen nem más, mint egy elektromos - elemes - motort tartalmazó kézi egység. Az ebből kiálló tengely kétirányú forgó mozgásra képes, a feje pedig passzol a járműveken kialakított nyílásokba. A járművekhez persze hozzá passzoló épületeket is kreáltak, hogy legyen értelme is az egésznek. Bevallom, fogalmam sincs, hogy mennyivel élvezetesebb egy ilyen elektromos kütyüvel bizgatni a játékokat, mint egy kézi tekerővel, de lehet, hogy ha kipróbálnám megtetszene, de így nem jön át az érzés - ettől függetlenül valamiért mégis tetszik egy kicsit. Talán nem vagyok ezzel így egyedül, ami megmagyarázhatja, hogy miért is tűnt el pár év alatt a kínálatból. Az ötlet, a technikai színvonal és a koncepció szerintem kimagasló a korához képest, azonban mindez kevés volt, hogy sokáig életben maradjon.

BM-A Power Activator
Úgy néz ki, mint egy forrasztópáka
BM-1 Mechanised Incinerator Site & Refuse Truck
Összerakás előtt, még a belső dobozban
A piros bohócnóziba kell csatlakoztatni az aktivátort
BM-4 Mechanised Coal Hopper & Tipper Truck
A kiálló kék pöcköt kell izgatni az aktivátorral
Zacskóban a rakomány. Manapság ez elképzelhetetlen, hogy ilyet mellékeljenek egy játékhoz.
Részlet az 1972-es katalógusból
1971-ben kapják meg ezeket a Superfast-ra hasonlító kerekeket. Természetesen itt még kézi erővel működnek.

2010/11/11

Hot Wheels Ford Auto Assembly Plant és Power Express

A Matchboxszal ellentétben - ugyan van pár, de azok közül egyik sem említésre méltó - a Hot Wheels mind a mai napig rendszeresen készít pályákat és kisebb nagyobb játékszetteket a kisautóihoz. Ezek között stílusban elég nagy a szórás, de van néha egész jó ötletük. A minap bogarászgattam a netet, mikor elém került egy videó, amiben egy 1998-as Hot Wheels Ford Auto Assembly Plant nevezetű játékszett bukkant fel, kiegészítve egy szintén Hot Wheels-es infrás irányítóval rendelkező Power Express vonattal, ami. Már a múltkor is említettem, hogy a Hot Wheels - főleg ezen ága - számomra elég ismeretlen terület, így nekem teljesen új volt, hogy vonatokat is készítettek. Maga a Ford-os szett egész jó elképzelésen alapul, de ami főként szemet szúrt, az a minősége, melytől a vasutas sem különbözik. Gyakorlatilag semmi sem működik rendesen, például az első sárga kar nem löki a helyére az autót, szorul a csúszósín, a liftről már nem is beszélve. Persze ezek nem lennének említésre méltóak, ha nem látszana a készítők azon törekvése, hogy az autó érintése nélkül össze lehessen állítani azt. Na de nem ragozom tovább, inkább nézzétek meg magát a videót!

Szerintem a Mattel ennél jobbra is képes lett volna

2010/11/10

Mások gyűjteményei: L. - The Circus Comes to Town

Az előzményekről itt olvashattok. Ez alkalommal a cirkusz jött el a városba és nem csak Ausztráliából.

A doboz fedele.
Cirkusz-történelem.
A belső fedél és a járgányok.
Ha nem is  világ minden tájáról, de a felhozatal mindenképp nemzetközi!
Itt még bontatlanul.
Elefánt és idomárnő.
Elefánt és Pac-Man.
Elefánt és barátai.
Cirkusz fejjel lefeléből.
Érdekes, hogy bár a Matchbox Ford A Van-nak nincs beltere, a gyűjteményben szereplő mindegyik autó ablaka teljesen átlátszó.
Titeket nem emlékeztet valamire?